2019. augusztus 21., szerdaMa Sámuel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 327,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
2019.08.21. Sámuel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 327,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
Kezdőlap / Vállalkozás / “Merő sületlenség”: szétkapta az adószakértő Matolcsyék kisvállalati programját

Hirdetés

“Merő sületlenség”: szétkapta az adószakértő Matolcsyék kisvállalati programját

A 2010 utáni gazdaságpolitikai reformoknak köszönhetően a magyar gazdaság stabil, ahhoz azonban, hogy ez így is maradjon, javítani kell az ország versenyképességén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb Versenyképességi Programjában. Az MNB 2015 óta rendre előállt egy versenyképességi javaslattal:

Most nem kevesebb, mint 330 pontot húzott elő a jegybanki elnöki poszton újrázó Matolcsy György a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerdai gazdasági évnyitóján. A csomag összesen 12 területet fed le, célja ennek is az, hogy „a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékára emelkedjen”. A tucatnyi terület egyike a kis- és közepes vállalkozásoké. Az MNB Versenyképességi programjában azt írja, hogy a szektor a vállalati foglalkoztatás 71 százalékát, az export 20 százalékát adja. A cégek döntő többségben magyar tulajdonban vannak, és a belső piacra termelnek. Matolcsyék szerint gond az, hogy sok kkv nem költ digitalizációra, innovációra, továbbá, hogy „a szektor túlságosan elaprózódott”. A jegybank célja az, hogy a termelékenység évente 7 százalékkal növekedjen a kkv-knál.

© Túry Gergely

Hirdetés

Merő sületlenség

– mondta a hvg.hu-nak Angyal József okleveles adószakértő a jegybank elképzeléseiről. Szerinte kevés esély van arra, hogy a pontok közül akár egy is megvalósul, ha mégis, akkor viszont „nem a kkv-k fejlődéséről, hanem visszaszorításáról lehet majd beszélni”. A kisvállalatokat érintő 26 pontból a 7 legfontosabbat szedtük ízekre.  

1. A kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárának 500 millió forintról 100 millió forintra csökkentése

A jelenlegi adórendszerben a fejlesztési adókedvezményt majdnem kizárólag a nagyvállalatok, közülük is az ipariak tudják érvényesíteni, ezen változtatna a jegybank.

Angyal József viszont úgy látja, a mai pályázati rendszert figyelembe véve ennek az intézkedésnek nem lesz érdemi hatása: „a magyar kis- és közepes vállalkozások jelentős része gazdaságtalanul működik, így a most beígért fejlesztési adókedvezményt sem tudnák igénybe venni”.

2. A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban

A jelenlegi szabályozás szerint a vállalatok a beruházások költségeit több adóévre szétosztva írhatják le az adóalapból. Az értékcsökkenési kulcsok emelése révén lehetővé válhatna, hogy akár a beruházás első évében elszámolhatóak legyenek ezek a költségek, így ösztönözve a gazdasági szervezeteket a beruházások mértékének növelésére.

A szakértő szerint ezzel az a baj, hogy egy beruházás 5-10 év alatt térül meg, „aki ebbe belevág, ezt tudja, hosszú távon tervez, úgy számol, hogy a piacnak szüksége lesz rá, hacsak nem a kormányfő veje, Tiborcz István cégéről van szó, az lehet már az első évben nyereséges”. Angyal József azt mondta, hogy tisztán piaci viszonyok között elképzelhetetlen, hogy egy beruházást szinte azonnal el lehessen számolni az adóalapban.

Képünk illusztráció
© Reviczky Zsolt

3. A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból

Az MNB arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi iparűzési adó alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozásoknak, és úgy számol, hogy a beruházások költségeinek leírhatósága termelékenység-növelésre ösztönözheti a vállalatokat.

„Ebből is látszik, hogy a kormány nem szereti az önkormányzatokat” – reagált a szakértő. A helyi iparűzési adó ugyanis a helyhatóságok egyik fontos bevételi forrása, ha kevesebb folyik be belőle, nehéz helyzetbe kerülhetnek az önkormányzatok.

4. Kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekkel

A jegybank szerint ezzel az intézkedéssel a kis- és mikrovállalkozások modernizációs igényeit támogatnák, miközben hozzájárulnának a keresetek növekedéséhez is. Vissza nem térítendő támogatásról lenne szó, amit azok a cégek kapnának, amelyek a legnehezebben tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelések költségét. (Hasonló támogatást eddig a nagyvállalatoknál láthattunk, egyedi kormánydöntés alapján, az nem világos, hogy ennek mi lenne az alapja.)

„Ez olyan lenne, mintha a kkv-knál foglalkoztatott dolgozók fizetésének 20 százalékát az állam állná, miközben a közszférában is lemaradt a bérfejlesztéssel” – Angyal József szerint.

5. Felvásárlások és fúziók elősegítése

Az MNB számításai szerint egy átlagos kisvállalat 80 százalékkal, míg egy átlagos középvállalat 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. Ezért arra jutottak, hogy a mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítése révén.

Erre Angyal József csak annyit mondott, hogy „a nagy hal megeszi a kicsit”, erre lehet számítani, ha ez megvalósul. „Mészáros Lőrinc lehet a nagy hal, a veszteséges vállalkozás a kicsi” – tette hozzá, és felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly július 1-jétől lehetőség van egyszerűsített végelszámolásra, „nyitott kapukat dönget a kormány”.  

6. Felszámolási eljárások egyszerűsítése, gyorsítása

Erre a jegybank szerint azért van szükség, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszaveti a vállalkozói kedvet.

A szakértő viszont attól tart, hogy ha egy vállalkozás valami okból késve fizeti be a számláit, ripsz-ropsz megindulhat ellene a felszámolási eljárás, „vagyonát pedig ezzel a lendülettel viheti például egy jól teljesítő versenytárs”.  

7. 2 éves osztalékadó-elengedés, ha a vállalat élén generációváltás történik

A nemzeti bank becslései alapján 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben, a kiöregedés a vállalkozások nagyjából ötödét érintheti. A generációváltás előtt állók a legtöbb esetben családon belül szeretnék tartani a cégüket, ugyanakkor problémát okoz, hogy a fiatalok szakmailag nem tartják elég érdekesnek a folytatást, vagy nem tartják elég jövedelmezőnek a tevékenységet. Az osztalékadó 2 éves elengedése az MNB szerint segíthetné azt, hogy az átmeneti időszakban a tulajdonosi jövedelmek ne csökkenjenek.

Az adószakértő szerint ez a pont sem több „parasztvakításnál”, a jegybank ugyanis azt próbálja meg újra „eladni”, amit a kkv-k egyébként már maguktól megoldottak: a tulajdonosok közül többen nyugdíjas családtagjukat tették meg ügyvezetőnek, így „elengedték” az osztalékadót, a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót is. „Nincs mit csökkenteni, maximum Kósa Lajos mondhatja el, hogy lám-lám nőtt a nyugdíjas dolgozók száma, miközben valójában adóelkerülésről van szó” – tette hozzá.

Képünk illusztráció
© Reviczky Zsolt

   8. A kezdő vállalkozók első három évében társaságiadó-mentesség

Számos nemzetközi példa létezik arra, hogy a kezdő vállalkozások indulásuknál nem adóznak, vagy jelentős kedvezmények mellett teszik meg azt – írja az MNB. Példaként az Egyesült Államokat hozza, ahol a „Startup NY” csomag részeként 10 évig számos adó alól mentesülnek a cégek, míg Észtországban csak akkor adóznak a vállalatok, ha osztalékot is fizetnek. Szingapúrban pedig csak az első 100 ezer dolláros profit elérése után adóznak az innovatív kezdő vállalkozások. Matolcsyék szerint az első 2-3 évben érvényes adómentesség

  • érdemben javítaná a vállalkozói kedvet,
  • biztosíthatná, hogy a kezdő vállalkozás kizárólag az üzletmenetére koncentrálhasson,
  • hozzájárulna ahhoz, hogy javuljon a kezdő vállalkozások túlélési rátája.

Angyal József szerint azért „fut lyukra” ezzel az elképzelésével a jegybankelnök, mert Magyarországon az első 3 évben eleve nem nyereségesek a vállalkozások, így nem is kell társasági adót fizetniük, „hacsak nincsenek rögtön állami megrendelésekkel kistafírozva”.

9. Kötelező vállalati honlap

Magyarországon ma minden negyedik vállalatnak nincsen honlapja. A jegybank szerint ez egyrészről piaci hatékonysági probléma, másrészről átláthatósági is. Úgy látják, hogy a cégbejegyzéshez, illetve nyilvántartásban maradáshoz feltételként előírt vállalati honlap, vagy közösségi platformon készített oldal emelhetné a cégek láthatóságát.

A szakértő szerint a cégnyilvántartásnak több értelme van: „ha például felszámolási eljárás indul egy cég ellen, azt biztosan nem tünteti fel a honlapján, a cégnyilvántartásban viszont megjelenik”.  

Egyedül soha nem lehetsz elég okos

– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szintén az MKIK gazdasági évnyitóján. A kormányfő itt arról is beszélt, hogy az MNB-nek össze kell dolgoznia a kormánnyal, a cél közös. Matolcsy Györgyről úgy beszélt, mint egy innovatív, bátor, újító, nagy ívű távlatokat megcélzó személyről, míg Varga Mihály pénzügyminisztert a következő szavakkal jellemezte:

  • józan
  • a földön két lábbal álló,
  • a napi folyamatokat elemző,
  • a kasszát folyamatosan figyelő,
  • olyan, aki képes a kormányt megvédeni a veszélyes kalandoktól.

© Túry Gergely

Ennek megfelelően alig néhány órára rá, hogy a jegybank előállt versenyképességi javaslatával, megjelent a kormány gazdaságélénkítő programja is. Ebben – amely a Program a versenyképesebb Magyarországért címet viseli – is szó van – a többi között – az adózásról, a vállalati környezetről. Ami a kkv-kat illeti,

  • emelnék a kiva belépési értéhatárait,
  • csökkentenék a kiva kulcsát,
  • finomhangolnák a kata szabályrendszerét,
  • élénkítenék a beruházásokat szintén gyorsított leírással.

Angyal József szerint, ha választani kellene a jegybank és a Pénzügyminisztérium, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közösen jegyzett csomag között, utóbbit választaná, az ugyanis nem egy „fantazmagória”, akár megvalósítható is lehet. Ahhoz, hogy a magyar kkv-k igazán versenyképesek legyenek, szerinte az kell, hogy egyszerűbb legyen az adórendszer, csökkenjen az adminisztráció és legyen ismét kétkulcsos a társasági adó.

Forrás:
http://hvg.hu/kkv/20190228_versenykepesseg_jegybank_mnb_kkv#rss

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Új forradalmár dúlja fel a bankok piacát - itt a Revolut szteroidokon?

Új forradalmár dúlja fel a bankok piacát – itt a Revolut szteroidokon?

Rohamosan hízik a Curve, egy brit pénzügyi startup, amely amellett, hogy egy kártyába kombinálja a …