Nem kellett sok, hogy végleg eltűnjön a tiszavirág

Korábban kontinens szerte elterjedtek voltak, leginkább a síkvidéki folyókon. Még Arisztotelész is említést tett róluk és találóan „egynapinak” (ephemeronnak) nevezte őket. A XX. század fordulóján azonban életterük hirtelen zsugorodni kezdett, a folyószabályozások, vízszennyezések, kikövezett medrek annyira tönkretették élőhelyeiket, hogy lakóhelyeik 98 százalékáról kipusztultak.

Majdnem kihalt

A Loire-ból 1922-ben, a Rajnából 1952-ben tűntek el véglegesen. Az 1980-as évekre pedig már csak a Tiszán és mellékfolyóinak néhány szakaszán fordultak elő egész Európában, és nem kellett sok ahhoz, hogy innen is elillanjanak örökre. Habár a tiszavirág (Palingenia longicauda) 1993 óta szigorúan védett faj Magyarországon, a 2000-es tiszai ciánszennyezés (a hordalékban lerakódott nehézfémek miatt) minden erőfeszítés ellenére is óriási károkat okozott a fennmaradt állományban.

Azóta számuk fokozatosan nő, és a különleges kérészfaj és tömeges násztáncuk, a tiszavirágzás is bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.

Hirdetés

Így most, ha szerencsések (vagy mobilisak) vagyunk, akár meg is figyelhetjük tömeges szaporodásukat. A kérészek ugyanis június közepétől (ha a hőmérséklet nekik pont megfelelő) bármelyik napon úgy dönthetnek, hogy egyszerre, teljes összhangban előbújnak a folyómederből, és pár órás tömeges párosodási ceremóniát rendeznek.

A nőstények kezdik 

A nagyobb termetű nőstények kezdik a jelenetet, azonnal elkezdenek röpködni. A […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2022/06/20/nem-kellett-sok-hogy-vegleg-eltunjon-tiszavirag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!