2022. július 5., keddMa Sarolta, Emese napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 400,00 Ft | USD: 383,00 Ft | CHF: 399,00 Ft
2022.07.05. Sarolta, Emese Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 400,00 Ft | USD: 383,00 Ft | CHF: 399,00 Ft

Ha ők nincsenek, a mezőgazdaság nagy bajba kerül

Egy szlovén kezdeményezésnek köszönhetjük, hogy május 20-a már negyedik éve a méhek világnapja, ám itthon 1994. április 30. óta ünnepeljük a napjukat. Mivel Szlovéniában foglalkoznak a legnagyobb arányban méhészkedéssel, így nem meglepő, hogy ezen ötlet is az ő fejükből pattant ki. A dátum pedig azért május 20-ra esett, mivel 1783-ban ezen a napon született meg Anton Jansa, aki az első osztrák méhészeti iskola vezetője volt. Munkássága olyan meghatározó volt, hogy egy külön nappal szerették volna elismerni a méhészetért tett törekvéseit.

Van mit köszönni nekik

A méhek létezéséért összetehetik a kezüket az emberek, mivel nélkülözhetetlenek a mezőgazdaság szempontjából. A méhek más rovarfajokkal együtt a vadon termő növények 90, míg az étkezésre szánt növények 75 százalékának beporzását végzik el. A méhpopulációk száma azonban az elmúlt években csökkenésnek indult, köszönhetően például a klímaváltozásnak, a nem szakszerű növényvédőszer-használatnak, a biodiverzitás csökkenésének, illetve a különböző kórokozók (például a varroa atka és a Nosema spóra) okozta megbetegedéseknek. Különösen a leginkább fogyasztott zöldségek és gyümölcsök beporzását végző poszméhek esetében tapasztalható drámai csökkenés, ugyanis az elmúlt évtizedekben a háromnegyedük eltűnt Európában.

A házi méhek élete ugyanakkor egyáltalán nem mondható leányálomnak, mivel hierarchikusan felépített közösségében a munkamegosztás nemi alapon zajlik. A kaptár, amelyben nagyságrendileg 60-80 ezer méh él, élén a méhanya áll, az egyetlen kifejlett nőivarú egyed. A családban megtalálható még körülbelül 10 ezer nőivarú dolgozó és több ezer here, azaz hímivarú. Utóbbiaknak pusztán annyi a dolguk, hogy megtermékenyítsék a méhanyát, ami az életükbe is kerül, mivel a párzás után a nemi szervük kiszakad. Azokat a heréket pedig, amelyeknek nem látják hasznát, kiüldözik a kaptárból, így éhen halnak. A méhanyának sincs több teendője, mivel egész élete alatt csak a petelerakással foglalatoskodik, amelyekből egy szezon alatt akár 200 ezret is lerakhat. A méhanya elpusztulása után pedig a méhcsalád egy újabb nőivarú nevelésébe fog bele. 

Hirdetés

A méheknek életkortól függően vannak különböző feladataik. Míg egyesek kaptárőrök, gyűjtők, addig mások pollentaposók, dajkák vagy épp takarítók. A fiatalok rendszerint takarítanak, dajkálnak, érlelik a mézet, őrködnek, majd ahogy nőnek, már komolyabb feladatokat is kapnak, így a nektár begyűjtésében és a vízhordásban is segédkezhetnek. A méhek között vannak felderítők is, amelyeknek az a feladatuk, hogy új lakhely vagy élelem után nézzenek, majd a felfedezéseiket egy tánccal mesélik el a család többi tagjának. 

A nektár beszerzését egyébként a gyűjtők végzik, majd a virágport a garatmirigyük váladékával keverik össze. Az így kapott keverék a mézhólyagba kerül, amit a kaptárba visznek, ahol a begyűjtés után meg is kezdődik az érlelés a  lépsejtekben. A méhek utolsó lépésként csak akkor zárják le viaszréteggel a lépsejteket, ha a méz a kívánt víztartalmat és sűrűséget eléri. Ideális esetben a méhészeknek csak ezután szabadna begyűjteniük a mézet, ám sok esetben ez a folyamat befejezése előtt megtörténik, ezzel beavatkozva a természet rendjébe. 

A mézhamisítás nagy biznisz lett

A méztermelésben csúcstartónak számít Kína, leuralták a piacot, azonban az Európai Unió és az Egyesült Államok is fontos szereplők ezen a színtéren. Egy 2019-es EU-s felmérés szerint a legtöbb méhcsaláddal Spanyolország és Románia rendelkezik, Magyarország a hetedik a sorban. Míg az Európai Unióban a nagyobb termelők minimum 20 ezer tonna mézet tudnak felmutatni évente, addig a tagállamok több mint fele még az évi 5 ezer tonnát sem éri el.

Az óriási kereslet a méz iránt pedig egyaránt jelentette a hamisítók felbukkanását is a piacon, holott a terméknek különböző szempontoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy egyáltalán méznek lehessen nevezni. Fontos többek között a cukor- és a nedvességtartalom (max. 20%), a savfok és a HMF-tartalom is. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a valódi méz 11-féle vitamint, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, szerves savakat és enzimeket tartalmaz, amelyek nyilván nem találhatóak meg teljes értékűen a hamisított változatokban. A mézhamisításnak a következő formái ismertek:

  1. ázsiai változat,
  2. mesterségesen előállított édesítők mézhez keverése,
  3. rossz minőségű, tiltott szermaradványos méz gyantaszűrős tisztítása.

Az ázsiai modell annyit tesz, hogy a méhektől még azelőtt elveszik a mézet, hogy a lépsejteket viasszal lezárták volna. A méz ekkor még éretlen állapotban van, és magas a víztartalma. Majd kaptárgyárba szállítva – mondhatni – futószalagon műmézet gyártanak belőle, amelyet olcsóbb áron adnak el, mivel a valódi méznek is megvan az ára. Ezzel a főképp haszonszerzésre irányuló gyakorlattal sikerült Kínának piacvezető pozícióba kerülnie, és abban a térségben már egyáltalán nem számít újdonságnak a hamisított méz, ami teljesen felborította a piacot. Ezáltal hátrányba kerültek azok a termelők, akik a valódi mézet szeretnék értékesíteni drágábban, arányosan az elvégzett munkájukkal. Bár erre jó megoldást jelenthetne az, hogy a mézet tartalmazó üvegen egy címkével tüntessék fel az összetevőket és a származási országot, ám ez még nem mindegyik államban bevett gyakorlat (Máltán, Cipruson és Görögországban például kötelező feltüntetni a származási helyet). 2019-ben egyébként Franciaország, Spanyolország és Portugália egy címkézésről szóló törvénytervezetet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, ám végül elutasították ezt. 

Mi a helyzet itthon?

A méhcsaládok száma jelenleg hazánkban több mint egymillióra tehető, illetve a méhsűrűség szempontjából is jól állunk, mivel körülbelül 12-13 négyzetkilométer jut egy méhcsaládra, ez az európai átlagot nézve igen magasnak mondható. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint a magyar méhállomány 2017-ben volt a csúcson, akkor […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2022/05/20/mehek-vilagnapja-kornyezetvedelem/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A dohányzás növeli a depresszió és a skizofrénia előfordulásának esélyét

A Bristoli Egyetem tudósai által készített új jelentés szerint a dohányzás növeli a skizofrénia és …