2022. augusztus 10., szerdaMa Lörinc napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 385,00 Ft | CHF: 405,00 Ft
2022.08.10. Lörinc Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 395,00 Ft | USD: 385,00 Ft | CHF: 405,00 Ft

Katrina és Ida is megtépázta őket, de immár 55 éve élnek a Szentek

Az öröm városa

Az 1718-ban francia gyarmatosítók által alapított New Orleans (avagy La Nouvelle-Orléans) kultúrájának köszönhetően az Egyesült Államok egyik leghangulatosabb városa, Louisiana állam legnépesebb helysége, jelentős kikötője révén a Mexikói-öböl amerikai partszakaszának gazdasági és kereskedelmi központja.

A Dél Hollywoodjaként is emlegetett New Orleans világhírű jellegzetes zenéjéről, kreol konyhájáról, egyedi dialektusairól, valamint az évenként megrendezett nagyszabású ünnepségeiről, különösen a Mardi Gras-ról. A város szívét a történelmi francia negyed adja, amelyben a spanyol kreol építészet is megelevenedik, a nyüzsgő éjszakai életéről ugyancsak közismert Bourbon Streettel a középpontjában. A kultúrákon átívelő, többnyelvű örökségének köszönhetően okkal tartják az Egyesült Államok legegyedibb helyének a korábban a rabszolga-kereskedelem fő központjának számító területet.

Alacsony fekvése, rossz természetes vízelvezetése és a magas csapadékmennyiség miatt sebezhető volt az áradásokkal szemben, de más természeti erőkkel is meg kellett birkóznia New Orleansnak – ezekről majd később lesz még szó.

Hirdetés

Egy dolog viszont állandó: bármilyen problémával is kellett megbirkózni, a város mindig fel tudott állni, az emberek pedig ünneplik az életet.

Az önfeledt öröm ünnepe New Orleansban

55 éve élnek a Szentek

Egy helyi üzletember, David Dixon már az 1960-as évek elején is szeretett volna NFL-csapatot alapítani New Orleansban, és miután az Oakland Raidersnek épp gyengén futott a szekere, az akkori tulajdonos el is adta volna a klubot 236 ezer dollárért Dixonnak, hogy aztán a Fosztogatók New Orleansban szerepeljenek, de Oakland polgármestere közbelépett, és végül sikerült a városban tartani (ekkor még) a Raiderst.

Álmát nem adta fel, több sikeres bemutatómeccs (1963-ban több mint 75 ezren voltak kint a stadionban) meggyőzte az akkor még létező konkurens ligát, az AFL-t (végül 1970-ben olvadt össze az NFL-lel), hogy az All-Star-meccsüket New Orleansban játsszák le, de ezt végül egy bojkott Houstonba vitte – mivel a fekete bőrű játékosoktól a környéken több szálloda és vállalkozás is megtagadta volna a szolgáltatást… Ez sem szegte Dixon kedvét, és nem sokkal később már azzal házalt, hogy hozzanak létre egy új ligát, amely a meccseit tavasszal rendeznék meg a szokásos őszi időpont helyett. Végül a USFL megalakításának ötletét felhasználva elérte, hogy az NFL terjeszkedjen New Orleansban, ahol a Saints hivatalosan 1966. november elsején, Mindenszentek napján alakult meg – Philip M. Hannan érsekkel egyeztetve született meg a csapatnév.

Úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne, mivel a csapatnak minden létező segítségre szüksége lehet

– idézte fel később Dixon egy interjúban a Szentek név születését, amit az alapítás dátumához, a helyi jazzklasszikushoz (When The Saints Go Marching In), valamint túlnyomórészt katolikusok által lakott környékhez is szoktak kötni.

A vállalkozás sikerességében Dixon mellett még több helyi aktivista, így a New Orleans-i Item sportszerkesztője, Crozet Duplantier, valamint az ottani politikai lobbi is sokat tett hozzá. December 15-én az olajkereskedő John W. Mecom Jr. lett a többségi tulajdonos és így klubelnök a 8,5 millió dolláros ajánlatával, hamarosan pedig az első vezetőedző személyére is fény derült, Tom Fears lett a szerencsés.

Messze a fáklyásmenet, 20 évnyi várakozás – Manninggel sem jött össze a rájátszás, lett viszont saját otthon

Az együttes kezdetben a több mint 80 ezer fő befogadására alkalmas Tulane Stadionban játszotta a hazai mérkőzéseit, az NFL Keleti konferenciájának Fővárosi divíziójába nyert besorolást a Dallas Cowboys, a Philadelphia Eagles és a Washington Redskins társaságában, ám az előszezonbeli remeklés (5–1) ellenére csupán három győzelem jött össze az 1967-es idényben (3–11), – igaz, újonnan alakult csapatnál ez is rekordot jelentett. Egy évvel később már a Százados névre keresztelt csoportban viaskodott a Cleveland Browns, St. Louis Cardinals és Pittsburgh Steelers társaságában (4–11), rá egy évre ismét a Fővárosi csoport jött (5–9), majd a ligák összeolvadása után 1970 és 2002 között az NFC Nyugati diviziójában szerepelt inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Első nekifutásra mindjárt 2–11–1-es mérleg jött össze, aminek köszönhetően viszont igencsak előkelő helyen, másodikként választhattak a Szentek a játékosbörzén, ezzel a lehetőséggel pedig a Mississippi Egyetem szépreményű irányítóját, Archie Manninget húzták ki. A név nem véletlenül lehet ismerős a ligát az elmúlt két évtizedben már követők számára, hiszen az egyaránt kétszeres Super Bowl-győztes Peyton és Eli Manning édesapjáról van szó.

Archie Manning tíz évig irányította a Szenteket

Archie Manning tíz évig irányította a Szenteket

Fotó: Nate Fine / Getty Images Hungary

Finoman szólva sem került ideális környezetbe, az itt eltöltött tíz idénye alatt 337 alkalommal döngölték a földbe az ellenfelek védői, de akadt volna bőven olyan irányító, aki nála sokkal többször végezte volna a (mű)füvön a támadófal miatt. A pozitív mérleg vele sem jött össze, kilencszer negatív, egyszer egálos mutatóval zárt az együttes, Manninget ugyanakkor elismerte a szakma, 1978-ban és 1979-ben is behívták a Pro Bowlra, karrierjét lezárva pedig a csapat hírességeinek csarnokába is beiktatták őt.

Az 1975-ös év újabb fontos mérföldkövet jelentett a csapat életében, hiszen Dixon erőfeszítéseinek hála a Szentek végre saját otthonra leltek a Superdome-ban, amely kezdetben Louisiana Superdome névre hallgatott, majd 2011-től a Mercedes-Benz előtagot vette fel, 2021-től kezdve pedig már a Caesars Superdome néven találkozhatunk vele.

A gárda 1980-ban érte el a mélypontot, az 1–15-ös mérleg egészen 2008-ig a 16 meccses alapszakasz legrosszabb teljesítményét jelentette (akkor a Lions, 2017-ben pedig a Browns zárt 0–16-tal), az 1/1-es joggal a legjobb egyetemi játékosnak járó Heisman-díjat megkaparintó futót, George Rogerst választották ki, aki ugyan háromszor is eljutott a Pro Bowlra, kétszer pedig az Év álomcsapatába is bekerült, mögötte viszont rögvest Lawrence Taylorra csapott le az 1/2-es Giants, ő pedig minden idők egyik legjobb védőjeként (és az irányítók egyik legnagyobb rémeként) vonult be a köztudatba.

A Szentek otthona: a Superdome

A Szentek otthona: a Superdome

Fotó: Chris Graythen / Getty Images Hungary

Tulajváltás, legendás linebackerek, korai playoffbúcsúk

A gárda javulni kezdett, de John Mecom 1984-ben eladásra bocsátotta a klubot. Egy időben úgy tűnt, hogy New Orleansból Jacksonville-be költözhet a franchise, végül egy helyi üzletember, az autókereskedés világában mozgó Tom Benson vásárolta meg, így maradt minden a helyén, Jim Mora vezetőedző kinevezése (1986) pedig új korszakot hozott a Szentek életébe.

Húsz év után, 1987-ben végre összejött az első pozitív idény (12–3), és egyben az első playoffszereplés. Aligha meglepő módon Morát megválasztották az Év edzőjének, de ez is kevésnek bizonyult, az alapszakaszt sorozatban aratott kilenc sikerrel záró gárda a rájátszás első körében (wild card) rögvest búcsúzott, 44–10-re kikapott a csupán 8–7-es Minnesotától. Jegyezzük meg a Vikingeket, később még előjönnek cikkünkben!

Pat Swilling, az irányítók réme

Pat Swilling, az irányítók réme

Fotó: Focus On Sport / Getty Images Hungary

A 3–4-es védelmi formációt futtató együttes legnagyobb erőssége ebben az időszakban a második védősora, a négy linebacker volt, a Dome Patrol becenevű egység tagjai hét teljes idényt játszottak együtt, összesen 18 Pro Bowl-szereplést mutathattak fel, 1992-ben pedig olyan bravúrt hajtottak végre, amire sem előtte, sem azóta nem volt példa: mind a négy játékos (Rickey Jackson, Vaughan Johnson, Sam Mills és az 1991-ben az Év védőjének megválasztott Pat Swilling) bekerült a sportág All-Star-mérkőzésének keretébe.

Az 1988-as és 1989-es idényben is pozitív mérleggel, de playoff nélkül zárt az együttes, 1990-ben viszont a 8–8 is elegendőnek bizonyult – pedig erre 2–5-nél aligha fogadtak volna sokan, de az ekkor 12 csapatosra bővített mezőnybe befértek a Szentek. Igaz, rögvest búcsúzta a wild card körben ismét (ezúttal a Bears bizonyult jobbnak), ahogyan a következő két idényben újfent (a Falcons, majd az Eagles ellenében).

Beszürkülés, visszaesés, a chicagói ikon sem hozott áttörést – csak minden idők egyik legrosszabb cseréjét

Három középszerű év után 1996-ban a 2–6-os kezdés már nem fért bele Morának – más kérdés, hogy az idény közben kinevezett Rick Venturi még rosszabbul teljesített (1–7).

Az 1997-es idényre a Chicago Bearsszel hétszer is playoffba jutó, az 1985-ös idényben bajnok Mike Ditkát nevezték ki az együttes élére, de vele sem sikerült megindulni felfelé, két 6–10-es idényt követően mindent feláldoztak a Heisman-győztes futó Ricky Williams megszerzésére,

az 1999-es játékosbörze 1/5-ös választási jogáért odaadták az összes azévi (1/12+3/71+4/107+5/144+6/179+7/218) és a 2000-es első és harmadik körüket is, és mivel az együttes csupán három meccset nyert meg, így ez gyakorlatban az 1/2+3/64-et jelentette…

Ricky Williams nem tudott azzá az ikonná válni, amit reméltek tőle

Ricky Williams nem tudott azzá az ikonná válni, amit reméltek tőle

Fotó: Ronald Martinez / Getty Images Hungary

A címvédő ellen lett meg az első playoffsiker, de itt véget is értek a jó idők

Az 1998-as egyetemi idényben 2327 yardot és 29 TD-t futó Williams csupán három évet töltött New Orleansban (38 meccsen 3129 futott és 1092 elkapott yardot és összesen 18 TD-t szerzett), mielőtt két első kört is érintő cserében a Miamihoz boltolták el – itt első évében rögvest 1853 yarddal és 16 TD-vel hálálta meg a bizalmat, majd volt egy kis drogteszten megbukás, kihagyott idénnyel, majd újabb eltiltás és sérülés is, de összességében azért eljutott 10 ezer futott yardig a karrierje során.

2000-ben a Steelers korábbi védelmi koordinátora, Jim Haslett lett az új tréner, akivel rögvest visszajutott a playoffba a gárda, sőt megszerezte első győzelmét – méghozzá a címvédő Rams ellen!

Ezzel viszont egy darabig le is tudtuk a pozitívumokat, a Minnesota Vikings (khm) újra felülmúlta a hat Pro Bowlert (a támadófalember Willie Roaf, az elkapó Joe Horn, a védőfalember La’Roi Glover, az irányítósiettető Joe Johnson, valamint az egyaránt linebacker Keith Mitchell és Mark Fields) is adó Szenteket, a következő öt idényben pedig egyaránt lemaradtak a rájátszásról.

Katrina és a költözés

A 2005-ös idény kapcsán mondjuk ez volt a legkisebb baj… Augusztus végéhez közeledve ugyanis lecsapott a régióra a Katrina hurrikán, amely több mint 1800 ember életét követelte, és amely 125 milliárd(!) dolláros kárt okozott.

A város nagy része víz alá került, a környéken több százezren maradtak áram nélkül, rengeteg embernek a Superdome nyújtott menedéket ebben az időszakban, a csapat pedig az első két előszezonbeli mérkőzését követően albérletbe kényszerült. Az első hazai meccsüket a hivatalosan vendég Giants otthonában játszották le, majd San Antonióban és a helyi LSU Egyetem stadionjában szerepeltek.

Már az év tavaszán szóba került a franchise esetleg elköltöztetése, ezt pedig csak erősítették a hurrikánt követő események és az igencsak amortizálódott Superdome állapota is. Az év végére viszont eljutottak odáig a felek, hogy Benson igazából nem is akarja eladni senkinek a klubot, és maradt minden a helyén, New Orleansban.

Egy nemzet fogott össze a város helyreállításáért

Payton, Brees, Bush, Superdome – egy csodás feltámadás

Az idényt 3–13-mal fejezte be egyébként a Saints, amely így 2006-ban másodikként választhatott a drafton, a városnak pedig nem akármilyen reménysugarat adtak a holt szezonbeli ténykedések. Azt ugyan akkor még csak remélni lehetett, hogy a Dallas Cowboys korábbi segédedzője, Sean Payton beválik vezetőedzőként (őt január közepén nevezték ki), és hogy a volt San Diego Chargers-irányító Drew Brees válla is bírni fogja a gyűrődést a korábbi sérülését követően. Ma már a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/sport/amerikaifutball/2021/11/01/new-orleans-saints-portre-drew-brees-sean-payton-katrina-hurrikan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A magyar válogatott a második helyen zárta a kanadai világbajnokságot

Jól rajtoltak a mieink, a szombati nap két magyar aranyérmet  (a Kiss Blanka, Lucz Anna …