Tót Endre 2009-ben kapott Kossuth-díjat „a magyar művészet megújításában vállalt szerepéért és egyetemes jelentőségű életművéért”. Akkor már több mint négy évtizede Németországban élt, korábbi, itthoni pályája pedig tele volt váratlan és rejtélyes fordulatokkal, amelyek azóta sem engedték el a kezét. Most például
A hatvanas években Tót Endrét tartották a legnagyobb festőtehetségnek, 1970-re azonban kiiratkozott a hagyományos festészetből; az egyik első konceptuális művész volt Magyarországon.
„Örülök, hogy itt állhattam.” Ezzel a szöveggel avatták fel a kiállítással párhuzamosan Tót Endre járdatábláját Budapesten, amelynek német párja a kölni Ludwig Múzeum teraszán épp Henri Moore szobra mellett van.

A hazai és nemzetközi konceptuális művészet elismertté vált alkotója 1980-ban költözött Kölnbe a nyugat-berlini DAAD ösztöndíjának lejárta után. Az emigrációt választó Tót abban az időszakban telepedett le a Rajna menti városban, amikor a festészet újrafelfedezésének jegyében rendezett kiállításoktól voltak hangosak az európai és észak-amerikai kiállítóhelyek. Ebben az időszakban Köln a neoexpresszionista festészet egyik legfontosabb, a fiatal művészekből álló és nemzetközi szinten is nagy hatású Mülheimer Freiheit csoport által fémjelzett központjává vált.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!