Hirvilag.net A világ hírei egy helyen
Annak ellenére, hogy Európában és az Amerikai Egyesült Államokban már nem üldözik a boszorkányokat, és legfeljebb a halottak napi, halloweeni mulatságokon találkozni horgas orrú banyákkal, Dél-Kenyában máig működik egy „menhely” a boszorkánysággal vádolt idős emberek számára. A központ lakói legtöbbször a túlélésért menekülnek, mert csak így kerülhetik el, hogy a családjuk meggyilkolja őket. Néhányukat brutálisan megvertek, míg másokat saját gyermekeik üldöztek. Néhány afrikai régióban ráadásul úgy vélik, hogy az ősz haj a boszorkányság jele.
A szervezett boszorkányüldözések különösen Afrikában „divatosak”, de Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában is bevett szokás meghurcolni és megölni a boszorkányokat.
Míg Európában a katolikus egyház az 1400-as és az 1700-as évek között előszeretettel üldözte a boszorkányokat, most megpróbál fátylat borítani a múltra: a pápa fennhatósága alá tartozó Katolikus Missziós Társaság augusztus 10-ét a boszorkányüldözés elleni világnappá nyilvánította. A társaság arra hivatkozott, hogy ma is több tucat – legalább 36 – nemzet továbbra is gyakorolja a boszorkányüldözést.
Kik azok a boszorkányok?
A mágikus képességekkel felruházott(nak hitt) embereket boszorkányoknak hívták. A nép szerint a boszorkányok az ördögtől származtak, és rontást hoztak a termésre, az állatokra és persze a védtelen emberiségre. Sokan a Sátán szolgáinak tartották őket, akik egyezséget kötöttek a gonosszal, és olyan hatalomra tettek szer, amellyel bárkinek és mindenkinek árthattak – és ártottak is.
A középkori ember életében központi szerepet kapott a boszorkánykérdés, e mágikus „lények” személye mindenkit foglalkoztatott.
A boszorkányok kiirtása a közvélemény számára élet-halál kérdés volt,
a téma olyannyira nem akart kimenni a divatból, hogy évszázadokon keresztül jelen volt az európai és az amerikai kontinens jogrendszerében is.
VIII. Ince pápa 1484-ben pápai bullát adott ki a boszorkányság ellen. A bullában részletesen felsorolta, hogy a boszorkányok milyen ártalmas gonoszságokat követnek el. Az irattal teljes hatalmat adott az inkvizítoroknak a perbefogásokra, és utasította a papságot, hogy értesítsék a népet a boszorkányság veszélyeiről.
A vádlottakat többnyire kínvallatással hallgatták ki: hüvelykujjszorítás, spanyolcsizma, kínpadra fektetés vagy csigába húzás. A legtöbb vádlott a kínzások hatására megtört, és beismerte „bűneit”, ám ha nem, boszorkánypróba alá vetették a szerencsétlent. A leggyakoribb teszt a vízpróba volt: a vádlott kezét és lábát összekötözték, és ha fennmaradt a vízen, boszorkánynak titulálták, de ha elmerült és megfulladt, akkor ártatlannak… Alkalmaztak továbbá mérleg-, ima- és a szúráspróbát is, valamint az ördög jeleit keresték a vádlott testén.
Boszorkányüldözés Magyarországon
A hazai boszorkányüldözés szervezett formája nem Magyarországról indult ki, csupán része volt a nyugati egyházhoz tartozó országokban zajló boszorkányüldözéseknek. A magyarországi boszorkányüldözést tekintve olyan varázslókról lehetett szó, akik a kereszténység előtti vallási gyakorlatokkal nem hagytak fel. Nemcsak egyházi, hanem világi bíróságok is foglalkoztak boszorkányperekkel.
Az első magyar boszorkánytörvény Könyves Kálmán (1095-1116) nevéhez köthető. A művelt és felvilágosult uralkodó törvénybe foglalta, hogy a strigákról tilos beszélni. (A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2021/11/01/magyarorszagon-megerte-boszorkanynak-lenni/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
