2019. július 19., péntekMa Emília napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
2019.07.19. Emília Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 325,00 Ft | USD: 289,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Ilyen lábú nő csak a rémálmokban van

Hirdetés

Ilyen lábú nő csak a rémálmokban van

Minél többet nézi az ember a Madárlábú nőt, annál kétségesebb, hogy az alak milyen érzéseket kelt. Van benne valami sajátos méltóság, amit kiemel a profilból mutatott fej és a homlokon viselt babérkoszorú, de nehéz igazán méltóságteljesnek maradni, ha az ember mindkét lába meg van láncolva. És ha ez a két láb történetesen piros csirkeláb? Lehet az ember elegáns két piros csirkelábbal és tollas madártesttel? Végülis, talán frizura kérdése. A konty és a kis kalap rendben van, végig lehet vele sétálni a Duna-korzón a szétlőtt szállodák romjai előtt. Ha észrevesszük a piros szemeket, az alak elkezd félelmetesnek tűnni. Vagy inkább szerencsétlen? Kisírt szemek, keserű száj, megláncoltság – ez a nő boldogtalan.

Hirdetés

És hát ugye piros csirkelábai vannak, talán ettől sem lesz az ember boldog.


Anna Margit: Madárlábú nő, 1950-es évek


14

Anna Margit: Madárlábú nő, 1950-es évekGaléria: Magyar szürrealizmus(Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Ha a Madárlábú nő láttán a Kedves Olvasónak egész más gondolatai, képzettársításai támadnak, mint nekem, az is természetes. Ez egy szürrealista kép, a néző tudatának egy olyan rétegére hat, ami nagyon személyes és szubjektív, amire nincsenek igazán szabályok és mindenkire érvényes megállapítások. A Madárlábú nő szerintem szerencsétlen, sőt szívfacsaróan szerencsétlen, magányos, elidegenedett, és éppen ettől megrendítő önvallomás egy festőnőtől, Anna Margittól, akivel kegyetlenül elbánt a történelem – de ez csak egy értelmezés a sok lehetséges közül.

A szentendrei Ferenczy Múzeum nagyszabású Magyar szürrealizmus kiállításán csupa ilyen kép látható. A tárlat része az Art Capital programsorozatnak, ami Közép- és Kelet-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, és aminek negyedszer ad otthont idén Szentendre. Az Art Capital többi, kortárs kiállításáról ebben a cikkben írunk, a magyar szürrealisták viszont önmagában is jelentős tárlat, és pont egyszerre látható a Magyar Nemzeti Galéria nemzetközi szürrealizmus kiállításával. Azért az elég menő, hogy idén nyáron a Várban Salvador Dalít és René Magritte-ot lehet nézni, Szentendrén pedig magyar kortársaikat. Ráadásul a művek jelentős része magyar magángyűjteményekből származik, ezért máskor nem feltétlenül kerülnének a szemünk elé.

Az persze önmagában is kérdés, hogy létezik-e magyar szürrealizmus?

A szürrealizmus erős hívószó, és azt, hogy a művészetben létezett nemzetközi szürrealista mozgalom, senki nem vitatja. Ennek a mozgalomnak megvannak a maga emblematikus – főként francia és spanyol – alkotói, voltak ideológusai, megjelent három programadó manifesztuma, világos az időbeli lehatároltsága (1924-től 1969-ig), voltak csoportos kiállításai. 

Ha ezek egy művészeti mozgalom ismertetőjegyei, akkor magyar szürrealizmus nem volt. Se ideológusok, se ilyen című manifesztum, se csoportos kiállítások, és az emblematikus alkotókkal is bajban vagyunk, mert Szentendrén ugyan rengeteg jelentős, ismert művész alkotását gyűjtötték össze erre a tárlatra, de őket nem feltétlenül szoktuk a szürrealizmus gyűjtőnév alá sorolni. A 20. századi művészet a maga rengeteg mozgalmával, egymást átlapoló, egy életművön belül is változó stíluskorszakaival sokféle tagolást megenged.

Nem véletlen, hogy a magyar szürrealizmusnak korábban még soha nem rendeztek önálló kiállítást. Talán pont azért, mert csoportként valóban nem létezett. Gulyás Gábor kurátori koncepcióját éppen erre hivatkozva minősítette üres és hazug marketingfogásnak György Péter, aki szerint a tárlaton szereplő majd’ ötven, jobbára remek magyar festőnek “vagy van némi köze a szürrealizmushoz, vagy nincs. Nagyrészt nincs.”


Ecce homo: a szürrealisták szakítottak az emberábrázolás klasszikus hagyományával, sokan közülük a psziché képi láttatására törekedtek. Nyilvánvaló a freudi pszichológia hatása.


14

Ecce homo terem: a szürrealisták szakítottak az emberábrázolás klasszikus hagyományával, sokan közülük a psziché képi láttatására törekedtek. Nyilvánvaló a freudi pszichológia hatása.Galéria: Magyar szürrealizmus(Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Ezzel szemben mégiscsak ott vannak a képek. Az 1950-es években festett Madárlábú nőt nem nehéz elfogadni szürrealista festménynek, akárcsak a tárlaton látható jó néhány más alkotást. Sok más esetben viszont felmerül a nézőben a kérdés, hogy “ez mitől szürrealista?” A hazai művészettörténetírás visszatérő toposza az “egyéni hangú, besorolhatatlan alkotó”, miközben jelentős avantgárd irányzatokról mondják, hogy nem jelentek meg markánsan a magyar művészetben. A kiállítás ezzel szemben azt állítja, hogy nem is annyira besorolhatatlanok ezek alkotók – ők a hiányzó magyar szürrealisták. Ez egyrészt elég jól hangzik, másrészt viszont annyira különböző, egyéni és eltérő stílusvilágokat képviselő alkotások kerültek ezáltal egymás mellé, hogy az egészet így egyben mégiscsak nehéz elfogadni bárminek.

Ha ez itt a magyar szürrealizmus, akkor nehéz róla megmondani, hogy micsoda, vagy felismerni, ha szembejön.

Gulyás Gábor viszont azt mondja, ha André Breton, a szürrealizmus atyja, az 1924-es Szürrealista Manifesztum szerzője indokoltnak látta, hogy kiállítást rendezzen a magyar szürrealizmusról, akkor ez mégiscsak legitim koncepció. Breton ugyanis ismerte a jórészt Párizsban élő vagy tanuló magyar művészek munkáit, és kifejezetten jóban volt Hantai Simonnal, akinek első kiállítását a Galerie L’Étoile Scellée-ben, a szürrealisták galériájában ő maga nyitotta meg 1953 januárjában. Ehhez egyébként kapcsolódik egy tanulságos történet az önpromóció fontosságáról a művészetben, vagy akár az élet bármilyen területén. A fiatal Hantai 1948-ban érkezett Párizsba, mint annyi más magyar értelmiségi, a háború utáni években ő is kommunista volt, mégsem volt kedve a sztálinizmusba forduló […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2019/07/14/magyar_szurrealizmus_kiallitas_szentendre_ferenczy_art_capital_hantai_vajda_balint/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

 Egy szavunk van az élőszereplős Macskákra: para

Egy szavunk van az élőszereplős Macskákra: para

A Macskák című musical alkotói komolyan vették, hogy a történet macskákról szól, és ezt az …