2019. augusztus 21., szerdaMa Sámuel napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 327,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
2019.08.21. Sámuel Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 327,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 301,00 Ft
Kezdőlap / Külföld / Harcba szólította 1 milliárd 300 milliós népét az indiai miniszterelnök

Hirdetés

Harcba szólította 1 milliárd 300 milliós népét az indiai miniszterelnök

Egy nappal azután, hogy kölcsönös légicsapásokkal új szintre lépett az indiai-pakisztáni konfliktus, Narendra Modi indiai kormányfő videószózatot intézett a több mint 1,3 milliárdos országhoz:

Barátaim, amikor az ellenség megpróbálja megrendíteni Indiát, és terrortámadást követ el [a területén], akkor ezzel céljuk részben megakasztani az ország fejlődését. Ezzel szemben minden indiainak sziklaszilárdan és egységesen fel kell vennie a harcot.

A harcias nyilatkozatot megfejelte még a miniszterelnök hindu nacionalista pártja, a Bháratíja Dzsanata Párt közleménye, mely a helyzet rosszabbodását, további katonai összecsapásokat vetített előre. Egy hadiállapot közeli, feszült helyzet nagy lökést jelent a kormánypártnak a Gandhi-Nehru-dinasztia vezette Egyesült Progresszív Szövetséggel vívott választási harcban, de azért a túlzás lenne a kardcsörtetést egyszerűen belpolitikai okokra visszavezetni,

főleg azért, mert az elmúlt hetven évben nem egyszer került elő az a kard.

Hirdetés

Narendra Modi indiai kormányfő

Narendra Modi indiai kormányfő

Fotó: Kim Hong-Ji

72 éve egy maharadzsára bízták a döntést, azóta hadiállapot van

India és Pakisztán lényegében azóta viaskodik, amióta létezik India és Pakisztán. A két ország ugyanis az indiai brit gyarmati terület vallási alapú felosztásával jött létre, ami egy lakosságcserével megfejelve papíron jó ötletnek tűnt, csakhogy már 1947-ben is több százezer halálos áldozattal és tízmilliós menekülthullámmal (pontosabban hárommal: a Kelet- és Nyugat-Pakisztánba tartó muszlim- és egy Indiába tartó hindu migrációval) járt.

Ráadásul ahogy az etnikai és vallási alapú csoportosítgatásoknál lenni szokott, elmélyítette a két fél közti ellentéteket, és hadifronttá változtatta a megmaradt kevert lakosságú területeket.

Az indiai szubkontinensen ez a válsággóc a Himalája nyugati felén található Kasmír.

A vegyes felekezeti hovatartozású, de muszlim többségű régiót kormányzó hindu maharadzsának az 1947-es brit Indiai Függetlenségi Törvény meghagyta a döntés jogát, hogy kezdjen valamit a saját birtokával. Csakhogy bonyolult győzködések és fenyegetések után Pakisztán végül megtámadta Kasmírt, ami végül Indiához csatlakozott. A területért 1947 után 1965-ben és 1999-ben is háború tört ki, és jelenleg a két ország ott tart, hogy egyetlen négyzetkilométert sem hajlandó engedni saját foglalásaiból. Az egykori Kasmír 43 százalékát India, 37 százalékát Pakisztán ellenőrzi, ehhez jön még. És hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, a régió 20 százaléka – jórészt alig lakható magashegységi területeket – a hatvanas években Kínához került.

Pakisztán, India és Kasmír

Pakisztán, India és Kasmír

Fotó: Aradi László

Na de mi a helyzet az atomfegyverekkel?

A konfliktus kényes mivoltát leginkább az adja, hogy mindkét hatalom rendelkezik annyi atomfegyverrel, hogy azzal nem csak riválisát, de fél Ázsiát is elpusztíthatja. Pakisztán szaúdi pénzből, amerikai jóváhagyással fejlesztette ki saját arzenálját, és jelenleg 140-150 klasszikus atomtöltettel rendelkezik, melyeket vagy repülőgépekről indított cirkálórakétákkal, vagy akár 1500-1700 kilométerre ellőhető ballisztikus rakétákkal tud célba juttatni. India is 140-150 saját fejlesztésű atomtöltettel rendelkezhet, azonban sokkal fejlettebb ballisztikus rakétákkal, illetve légi- és tengeri hordozóeszközökkel rendelkezik – a csapásmérő erőket ugyanis nem elsősorban pakisztáni, hanem kínai célpontok elérésére kalibrálták.

Az elmúlt évek konfliktusai leginkább az indiai határvidékre összpontosultak, ahol a Dzsammu és Kasmír elnevezésű tagállam lakosságának 60 százalékát muszlimok teszik ki. Maga a határ (ami inkább egy fegyverszüneti vonal) az elmúlt évtizedekben a két hadsereg menetrendszerű erőfitogtatásai (azaz apróbb lövöldözések) ellenére meglehetősen stabil maradt, a harcokat leginkább dzsihadista kasmíri szeparatisták vívják az indiai rendfenntartó erőkkel. A bonyolult vallási és társadalmi okok, köztük

  • a muszlimok vallási-gazdasági-politikai diszkriminációja,
  • az iszlamista irányzatok terjedése
  • a pakisztáni propaganda-hátszél és tevőleges támogatás
  • és az indiai kormányzat  rendszerszerű emberi jogsértései

által kiváltott felkelés 1989 óta zajlik változó intenzitással – és a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI aktív támogatásával. A kasmíri felkelők ugyanolyan szilárd hátországként tekinthetnek Pakisztánra, mint az afganisztáni tálibok; több nyugati diplomata és szakértő is utalt arra, hogy az itteni kiképzőtáboraikat, instruktoraikat és fegyver-utánpótlásukat az ISI biztosítja.

Megölték a dzsihadista influenszert, mártír lett belőle

Az erőszak az ezredforduló körül csúcsosodott ki átlagosan évi 1800-2000 áldozattal; a jelenleg is zajló menet 2016-ban kezdődött, amikor az indiai hadsereg végzett az egyik kasmíri dzsihadista szervezet a közösségi médiában is népszerű fiatal (22 éves) vezetőjével, Burhán Vánival, aki pillanatok alatt mártírrá vált a helyiek között, és halálával felszította az ellenállás tüzét. A 2010-es évek relatív nyugalmához képest 2018 különlegesen véres év volt: legalább 500 ember lett áldozata a harcoknak a régióban.

<img id="kep_szerkfoto_image_26766651" […]

Forrás:
https://index.hu/kulfold/2019/02/28/india_pakisztan_konfliktus_narendra_modi_imran_han_kasmir/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Fölényes jobboldali győzelem elől menekül az olasz baloldal

Míg a bevándorlásellenes erők minél előbbi választásokat szeretnének Olaszországban, addig a bevándorláspárti baloldali pártok mindenáron …