2022. július 1., péntekMa Annamária napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 396,00 Ft | USD: 379,00 Ft | CHF: 397,00 Ft
2022.07.01. Annamária Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 396,00 Ft | USD: 379,00 Ft | CHF: 397,00 Ft

Soha nem látott ellentét feszül az unió és Magyarország között

A European Council on Foreign Relations (ECFR) egy friss tanulmányban vizsgálja korunk egyik legaktuálisabb kérdését, azaz hogy az európai uniós tagállamok mennyit fordítanak összeurópai szinten az európai szuverenitására, tehát hogy a tagállamok mennyit tesznek be a közösbe, és ezzel mennyire lesz képes Európa mint blokk ellenállni a kihívásoknak.

Magyarország ebben a tanulmányban az utolsók között szerepel.

Hirdetés

De mielőtt kitérnénk arra, hogy milyen gazdaságfilozófiai és politikai okok lehetnek ennek a hátterében, nézzük meg mélyebben a tanulmányt. A vizsgálat szerint a kialakulóban lévő globális rendben Európának saját elvei és értékei szerint kell cselekednie, „anélkül hogy mások meg tudnák félemlíteni”. A kutatás szerint ahhoz, hogy az Európai Unió sikeres legyen, minden tagállamnak hozzá kell tennie a maga részét a közös egészhez.

Az ECFR kutatása hat területet vizsgál, és valószínűleg nem is lehet vita tárgya, hogy a legfontosabbakat: éghajlat, védelempolitika, gazdaság, egészségügy, migráció és technológia. Fontos, hogy az elemzés azt nézi, hogy a tagállamok mennyit tesznek hozzá az uniós egészhez, tehát hogy mennyit tesz meg egy tagállam azért, hogy a kontinens összeurópai szinten képes legyen reagálni az előtte álló kihívásokra.

Külön-külön megvizsgálja a tagállamok képességeit és kötelezettségvállalásait ezeken a területeken. Az elemzés nem korlátozódik az EU keretein belüli hozzájárulásokra, olyan kezdeményezéseket is figyelembe vesz, amelyek lehetővé teszik az európaiak számára, hogy együtt dolgozzanak a cselekvőképesség növelése érdekében. Ez az index a 27 tagállam pontszámaiból állítja össze az EU általános pontértékét a hat területen. 

Az európai önállóság jó minősítést szerzett az egészségügy és a gazdaság területén, de csak kielégítőt a védelem, az éghajlat és a migrációén, és kifejezetten gyengén szerepelt a technológia vonatkozásban. Az európai szuverenitás egyetlen területen sem kiváló vagy rendkívül gyenge.

Az együttműködési képességek

Éghajlatváltozás szempontjából a skandináv országok élen járnak, hogy az EU elérje a párizsi éghajlati célokat. A globális zöld átállásban Európa vezető nagyhatalmai ennek megfelelően uralják a dobogót.

Magyarország a 26. helyen végzett a kutatás szerint, és ennek hátterében strukturális és politikai okok együttese van. Ami összeurópai szinten jó hír lehet, hogy az EU öt legnagyobb gazdasága viszonylag erős a klímavédelem terén, de a tanulmány szerint míg Európa „különösen a nyilvánosság előtt” erősen elkötelezett az éghajlat-változás elleni küzdelem mellett, a tagállamok általában nem rendelkeznek megfelelő képességekkel ezen a területen.

Az európai biztonság és védelem területén a tanulmány azt vizsgálja, hogy a tagállamok képesek-e biztosítani a katonai védelmüket, és ezen túl tesznek-e olyan dolgokat, amelyek előremozdítják összeurópai szinten a kontinens védelmét. Ennek a résznek a konklúziója az, hogy a tagállamok elkötelezettsége kétszer olyan magas, mint a képessége. Magyarország ebben a rangsorban a 25. helyezést érte el, a győztes a Grande Armée jogutódja lett, azaz Franciaország. Bár Napóleon kétségkívül büszke lenne erre a rangsorra, sajnos a tanulmányban arra jutottak, hogy „Európa nem tudja kellőképpen megerősíteni a biztonsági és védelmi szuverenitását” kizárólag a közös biztonság- és védelempolitika keretein belül. A kutatás szerint összességében az összeurópai biztonsági és védelmi állapot sok kívánnivalót hagy maga után – tizenegy tagállam kapott rossz minősítést ezen a területen, ami több bármely más, a kutatásban vizsgált aspektusnál.

Az európai gazdasági szuverenitást vizsgálva megpróbálták kiszűrni a protekcionista gazdasági intézkedéseket, és megfelelően súlyozni a tagállamok Európán túli kereskedelmi kapcsolatait. De csak Hollandiának sikerült kiváló minősítést szereznie. Ez nemcsak azt mutatja, hogy kifejezetten élénk kereskedelmet folytat, de figyel is arra, hogy ez a kontinens jólétéhez is hozzájáruljon. Ezzel szemben négy ország – Ausztria, Magyarország, Málta és Németország – szignifikánsan rosszabbul teljesít a kötelezettségvállalásokban, mint a képességekben. Ez nem azt jelenti, hogy a német vagy az osztrák gazdaság rosszul teljesít, hanem azt, hogy ezek a tagállamok nem járulnak megfelelően hozzá az európai egységhez. Egyébként Magyarországnál ezen a területen csak Bulgária teljesített rosszabbul.

DBZOL20150806009

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Magyar szemszögből talán a legfurcsább az lehet, hogy egészségügyi területen az alsó harmad elején végeztünk. A tanulmány szerint ideális esetben a tagállamoknak együttesen kellene haladniuk a magas színvonalú egészségügy felé, hogy az összes európai állampolgár megfelelő ellátást kapjon. Szerintük a globális […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/06/20/gazdasagpolitika-protekcionizmus-neoliberalis-europai-unio-magyarorszag/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Sorra törli járatait a Wizz Air, egyre több a panasz, hogy elmarad a segítség

Sorra törli járatait a Wizz Air, miközben az utasok folyamatosan arra panaszkodnak, hogy nem kaptak …