2020. június 1., hétfőMa Tünde napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 348,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
2020.06.01. Tünde Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 348,00 Ft | USD: 313,00 Ft | CHF: 325,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Melyik ország kezelte a legjobban a járványt?

Melyik ország kezelte a legjobban a járványt?

Hogy lehet, hogy Belgiumot vagy Németországot sokkal jobban megcsapta a koronavírus, mint Bulgáriát vagy Ausztriát? Mit tudott Horvátország, amit Olaszország nem? Hogy lett Csehország vagy Szlovákia a mintaország a járvány elleni védekezés szempontjából?

Vadabb vagy épp csak féligazságokra építő megmondások keringenek arról, hogy mi lehet emögött. Mondjuk Kelet-Európában az emberek talán jobban vannak rezelve az államtól, esetleg jobban ismerik az egészségügyi kapacitásaik korlátait. Vagy épp amiatt, hogy errefelé az állam is kevésbé bízik az állampolgáraiban és az emberek is egymásban. Netán csak a kötelező BCG-oltás védett eddig minket vagy csak nekünk nincs pénzünk annyit külföldre utazni?

Persze hipotéziseink lehetnek, de az az igazság, hogy a fenti kérdésekre nem tudunk pontos válaszokat adni. Valószínűleg csak jóval az egész járvány után lehet azt mondani, hogy egyik ország sokkal ügyesebben oldotta meg a helyzetet, mint a másik. Ennél kisebb összehasonlításokra, egyes országok trendjeinek vizsgálatára ettől még lehet mód, de azoknál is muszáj észben tartani, hogy mennyire megbízhatóak az adataink, és hogy tudunk-e hozzá eleget a vírus működéséről.

  • Érdemes-e összehasonlítani a különböző országok járványkezelését?
  • Mi a legtöbb, ami erről elmondható?
  • Miért tudunk ilyen keveset erről az egészről?
  • Mik a buktatói az összevetésnek?
  • Akkor az előrejelzésekben sem bízhatunk?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.



Támogass te is!


Kifejezetten rosszak az adatok

Sajnos a két legfőbb adat, azaz az aktuálisan regisztrált betegek száma, illetve a regisztráltan a koronavírus miatt meghalt betegek száma szinte alig használható valamire. Különösen összehasonlításra nem jók, az okokról itt vagy itt olvashat bővebben.

Röviden összefoglalva a fertőzöttek és a halottak száma is erősen függ attól, hogy hogyan mérjük. Nem csak azért, mert az országok különböző mértékben kívánják tesztelni a lakosságot, eltérhet, hogy ki számít betegnek vagy gyógyultnak, vagy épp mert bizonyos tesztek lényegében használhatlannak bizonyultak.

De az se biztos, hogy mindig ki lehet mutatni, ha valaki már kigyógyult belőle, ahogy az se, hogy el lehet-e kapni többször is. Az eddigi feltevések pontosságát jól érzékelteti, hogy a fertőzöttek valós számát a regisztrált betegek 10- és 100-szorosa közé becslik, ami elég nagy különbség.

A koronavírus-járvány miatt elhunyt emberek holttestei egy New York-i halottasházban 2020. április 26-án

A koronavírus-járvány miatt elhunyt emberek holttestei egy New York-i halottasházban 2020. április 26-án

Fotó: Justin Lane / MTI / EPA

A legalább ilyen kevéssé használható adat a regisztrált koronavírusos halálesetek száma. Ha eleve nem nagyon engedjük a súlyos tünetekkel küzdőknek se, hogy teszteljék őket, akkor halálesetek nagy része otthon történik, és sose kerülnek be a statisztikába.

Más mérési hiba is lehet

Ehhez jön még, hogy nálunk például ha a páciensnek van más súlyos baja, ott nem a halál okaként tüntetjük fel ezt a vírust, hanem kísérőbetegségként, pont mint az influenzánál. Ezzel az önmagában nem baj, hogy csökkenti a koronavírus miatti halálozások számát, ha máshogy követhető marad.

Hanem, hogy hiába működhet ez az influenzánál jól, ha ott nem jár semmi extra büntetéssel ezt beírni. A koronavírusnál viszont súlyosan ellenösztönzött lehet az orvos és a kórház is mondjuk egy friss halott opcionális tesztelésében, hiszen ezután elvileg alapos kontaktkutatás jönne, ami után jó eséllyel a fél osztály mehetne két hét házi karanténba.

Ez nem csak azoknál az orvosoknál lehet kellemetlen, akik a jövedelmük nagyobbik részét nem az állami fizetésükből szerzik, de az orvos ezzel az egész részlege működőképességét is veszélyeztetheti. Hiszen jellemzően eleve kevesen vannak, az idősek és a más miatt veszélyeztettek pedig már most se nagyon dolgozhatnak.

Sokszor egyszerűbb lehet extra felfordulás nélkül a kórházon belül elrendezni a dolgot és reménykedni, hogy nem kapta el senki. Arról már nem is beszélve, hogy az orvosok nem elhanyagolható része a halál okát is el tudja rontani a halott vizsgálati bizonyítvány adminisztrálásakor.

Az átlag feletti halálesetek eggyel jobb mérőszámok

Ha azt a legközelebbi adatot keressük, amiben legalább biztosak vagyunk, hogy pontosan mit jelent, akkor azt lehet megnézni, hogy egy átlagos átlagos évhez képest mennyivel többen haltak meg adott héten vagy hónapban. Erre nem csak nálunk gondoltak, máshol is komolyan alulbecsülhetik a koronavírusos halottak számát.

A Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bejárata 2020. március 11-én. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány súlyosbodása esetén a Korányi Intézet intenzív osztálya is fogadóképes.

A Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bejárata 2020. március 11-én. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány súlyosbodása esetén a Korányi Intézet intenzív osztálya is fogadóképes.

Fotó: Mónus Márton / MTI

Ez azért jobb mutató, mert a halottak számát a fejlett országokban nem nagyon lehet manipulálni. A rossz oldala, hogy nem csak a járvány miatti halálesetek jelennek meg benne, hanem minden más is, a járvány pozitív hatásai vagy az attól teljesen független hatások is.

Így például a korlátozások miatt más fertőző betegségek is kevésbé terjednek, amik viszont korábban igen. De a kijárási korlátozások miatt valamelyest biztosan csökkennek a közlekedési és a munkahelyi balesetek is, és nem tudjuk, hogy mondjuk az öngyilkosságok hogy változnak ilyen helyzetben.

Külön fontos szempont lehet még az idősebb és betegebb emberek szempontjából például az időjárás is: ha nagyon hideg vagy meleg van, vagy csak változékonyabb az idő, az mind érdemben érintheti az egészségüket. 2003-ban például különösen meleg volt az augusztus Franciaországban, ami több mint 19 ezer, főleg idős ember életét követelte. Nálunk most járvánnyal együtt <a href="//index.hu/gazdasag/2020/05/14/nezze_meg_a_sajat_szemevel_a_magyar_halalozasi_adatokat/" id="hyperlink_fce67fa1c3c819100f945ebc5b6c6cc3" target="_self" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2020/05/23/koronavirus_adat_modell/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Csúcson jár a csok az országban

Csúcson jár a csok az országban

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! 2020 …