2022. július 5., keddMa Sarolta, Emese napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft
2022.07.05. Sarolta, Emese Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 404,00 Ft | USD: 392,00 Ft | CHF: 407,00 Ft

Már most beléptünk a krízisek normalitásába

A 2022-es Regional Startup and Innovation Day fő témája a fenntarthatóság volt, pedig az új, gyorsan növekvő technológiai vállalatok esetében nem feltétlenül a klímavédelmi megoldások jutnak eszünkbe. Azonban az állami Hiventures eseményén pont arra biztatta a startupokat Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, hogy ha valamilyen problémára megoldást akarnak találni, akkor ne keressenek tovább, a klímaváltozásnál égetőbb kérdés nincs.

Mint előadásában elmondta, szükségünk van arra, hogy az üzleti élet teljesen máshogy működjön. Az innovatív induló cégek pedig segíthetnek ebben. Példaként említette, hogy egy véges erőforrású bolygón nem működik már a jövőben, hogy gyorsan elhasználódó termékeket gyártunk. Jobb lenne, ha nem is lenne mindenből termék, hanem szolgáltatássá alakulna át. Például saját autó helyett jó alternatíva lehet egy megosztó szolgáltatás.

Előadása után az Indexnek adott interjúban arra kerestük a választ, hogy egyáltalán miért is kell változtatnunk, ha pedig lépünk, milyen irányba tegyük, hogy ne csak áldozatot hozzunk, de tényleg jobb legyen az életünk.

Sok a beszéd, de kevés a tett

Egy energiaválság kellő közepén vagyunk. Ilyesmiről álmodnak a klímakutatók, mint egy kiváló lehetőség arra, hogy elszánja magát a világ a zöldátállásra?

Hirdetés

Winston Churchill mondta, hogy „ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” A koronavírus-járványt már eltékozoltuk. Most megint van egy nagyon jó lehetőségünk, vagy kihasználjuk, vagy totál elszúrjuk. Úgy tűnik, hogy a totális elpazarlás irányába indultunk el, hiszen pont ez a válság kiváló lehetőség lenne arra, hogy felgyorsítsuk az energiátmenetet, és a jó irányba induljunk el, tehát előre meneküljünk, ehelyett visszafelé sietünk.

Európában is mást kellett volna csinálnunk: felgyorsítani a nullenergiás épületfelújításokat. Számításaink szerint csak ezzel elérhető, hogy a 2040-es évekre már egyáltalán ne legyen szükség EU-n kívüli földgázimportra. De ezeket a beruházásokat még jobban felgyorsíthatjuk, hogy az összes uniós ország a 2030-as évek végén, de legkésőbb 2040-re teljesen független legyen. Most már ez nyilván nem ad teljes megoldást az idén télre, de ha az elején, márciusban elkezdjük, akkor már akár a következő fűtési szezon földgázigényét is jelentősen lecsökkenthette volna egyéb intézkedésekkel karöltve. 

Mit ért az alatt, hogy a koronavírus-járványt eltékozoltuk? Ahogy most az orosz–ukrán háború miatt, úgy a pandémia alatt is születtek olyan döntések az Európai Unióban vagy akár az Egyesült Államokban, hogy a támogatások 40-45 százalékát zöldenergiás, energiahatékonysági beruházásokba folyassák. Ez nem elegendő?

A valóságban ezekből kevés valósult meg. A legújabb tudományos kiértékelés alapján az összes pandémia alatt elköltött támogatás csupán 6 százaléka ment a G20-aknál olyan projektekbe, amelyek tényleg egy kicsit zöldítettek a gazdaságon. Ezzel szemben

3 százalék pedig egyenesen ellene ment a zöldítésnek, például a légitársaságok kimenekítésére költött hatalmas összegek. 

Tehát nem használtuk ki a járványt a klímavédelmi célok elérésére, pedig nagyon sok jó lehetőséget teremtett. Nagy volt a duma, hogy ilyen zöld, meg olyan zöld, de ez a baj, hogy a legutóbbi időben is nagyon kevés a valódi lépés az átállás irányába. Sőt, skizofrének vagyunk, mert miközben a zöldenergiáról beszélünk, egyre jobban támogatják a kormányok a fosszilis eneriga kitermelését és felhasználását: tavaly a globális GDP 6,5 százalékával támogatták ezeket a szennyező vállalatokat, az egész iparágat.

Ha az ördög ügyvédje akarok lenni, erre a nagy támogatási volumenre magyarázatot jelenthet az, amit az energetikai szakemberek egy jó része állít: földgáz nélkül nem tudjuk kiegyensúlyozni az áramtermelést, ha éppen nem süt a nap, vagy nem fúj a szél.

Ez a tétel csak félig igaz: a meglévő infrastruktúra használata még valószínűleg szükséges. De az tudományosan egyáltalán nem bizonyított, hogy az átálláshoz szükségünk van új földgáz-infrastruktúrára.

Akkor sem indokolt ez, mint a mostani helyzetben, amikor az orosz–ukrán háború miatt nem férünk hozzá, vagy nem akarunk hozzáférni a meglévő infrastruktúráink feléhez?

A mostani egy különleges helyzet, amit még jobban kell elemezni, de abban biztos vagyok, hogy az elsődleges nem a földgáz-infrastruktúra építése kell legyen. Ez nem megoldás hosszú távon. Helyette minden lehetséges módon támogatni kellene egyszerre az épületfelújítást, és egyszerre a megújuló energiákat. Optimalizálni a fogyasztást, okosan beosztani az erőforrásokat, ahol csak tudjuk.

Az emberiség már többször bebizonyította, hogy ügyesen meg tudja ezt oldani. Volt már krízis korábban is, volt olajválság, volt gázválság is.

Az előző alkalmak mind az energiahatékonyság irányába tolták el az emberiséget?

Nem, de megtanultuk rövid időn belül, hogy mennyire tudjuk lecsökkenteni az igényeket úgy, hogy kielégítsük a legfontosabb igényeket. Most ezt meg sem próbáljuk.

Ürge-Vorsatz Diána

Ürge-Vorsatz Diána

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Jó példa erre, hogy II. Erzsébet királynő koronázásának 70. évfordulóján hetven darab vadászrepülő körözött az égen. Nem azt mondom ezzel, hogy ne adjuk meg a királynőnek a kijáró tiszteletet, de biztosan ez az egyetlen módja, ahogy ezt ki tudjuk fejezni egy éghajlati vészhelyzetben és egy olajválság elé nézve? 

Azt gondolom, hogy itt van a kutya elásva: folyamatosan ígérgetünk, klímavállalásokat teszünk, de közben fontos funkció nélküli felhasználásokra pazaroljuk el a meglévő szűkös erőforrásokat. Okosabban beoszthatnánk ezeket, hogy kibekkeljük, amíg fokozatosan felújítjuk és energiahatékonnyá tesszük az épületeket. Sokkal hamarabb eljuthatunk arra a pontra, amikor már nincs szükség ennyi földgázra.

Nem áldozatot kell hozni, a befektetés megtérül

Más országokban komoly lépéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a gáz- és olajfelhasználást. Németország például magyar szemmel is nagyon olcsó tömegközlekedési bérleteket vezetett be. 

A kezdeményezés nagyon jó, valóban sokkal jobban kellene támogatni a tömegközlekedést. Bár szerintem még mindig magas a jegyár. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy-egy országon belül megoldást jelenthet, de az európai vasúti rendszer egyszerűen még készült fel rendesen, hogy sok szempontból versenytársa lehessen a repülésnek vagy autózásnak – például még nem tudja annyira rugalmasan kezelni az utasokat, mint a légiközlekedés. Személyes tapasztalataimból tudom, hogy míg az egyik vasúttársaság elvitt egy másik országba, ott a vasutasok sztrájkja miatt nem tudtam továbbmenni. Erről nem hogy nem szóltak előre, de már helyben sem tudtak segíteni az átfoglalásokkal, hanem vásárolhattam utolsó pillanatban egy repülőjegyet, hogy elérjek egy konferenciára.

A másik probléma, hogy a városokon belüli közlekedést kellene fejleszteni: én nem azt mondom, hogy legyünk autóellenesek. A városok szerkezetét olyanná kell átalakítani, hogy a városon belül ne legyen szükségünk autóra, mert mindenhova 5-10 perc alatt gyalog, biciklivel, rollerrel el tudjunk jutni. Még akik imádják az autójukat, sem szeretnek napi két […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/06/13/urge-vorsatz-diana-rsid-konferencia-klimavalsag-energiaatallas-felmelegedes/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

A kedvezőbb adózás miatt még mindig megéri a zöldrendszám

Május végéig összesen közel 51,5 ezer zöldrendszámot adott ki a közlekedési igazgatási hatóság, az idei …