Hirvilag.net A világ hírei egy helyen
Köztudottnak aligha mondható, hogy a nagy olajipari vállalatok fő részvényesei nemzetközi nyugdíjalapok és bankok, amelyek most a klímaváltozás okán létrejött „váltsunk zöldre irányzat” hatására meg akarnak szabadulni tulajdonrészeiktől. A holland ABP nyugdíjalap például bejelentette: 15 milliárd eurónyi részvénytől szándékozik megválni.
Nincs ezzel egyedül az ABP, sőt kicsit lemaradt a részvénykidobós trendben, az utóbbi évtizedben mintegy 1500 intézményi befektető 39,2 ezer milliárd dollárt tervez kivonni a földgáz- és olajiparból.
Csakhogy nem ez fogja megmenteni a bolygót attól, hogy a következő évtizedekben 1,5 fok alatt maradjon az átlaghőmérséklet-emelkedés, amivel el lehetne kerülni a totális környezeti katasztrófát még ebben az évszázadban. Mi több, az energiaszektor állítja:
a következő évtizedekben csak nőni fog a földgáz, a kőolaj és a kőszén iránti kereslet. Az OPEC csak 2035-re prognosztizálja az olaj iránti kereslet visszaesését, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a földgáz iránti kereslet pedig 2040-re éri el a tetőfokát.
Jönnek majd mások helyettük
Nem árvulnak el az olajipari részvények, csak mások tulajdonába kerülnek. Ahogy a bankok és nyugdíjalapok elkezdtek kivonulni a piacról 2010 óta, úgy érkeztek meg a magántőkealapok, amelyek privát tőkét mozgatnak, és jóval kisebb motivációt éreznek arra, hogy beszámoljanak a közvéleménynek tevékenységükről.
Ezek az alapok egy évtized alatt 1,1 ezer milliárd dollárt pumpáltak a fosszilisüzemanyag-szektorba, ami az Exxon Mobil, a Chevron és a Shell piaci értékének a duplája.
Fektetnek megújuló energiába is a tőkével bírók, de az összes energiaipari beruházás mindössze 12 százalékát teszi ki, a piaci részesedés négyötöde a károsanyag-kibocsátáshoz nagyban hozzájáruló […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
