Hirvilag.net A világ hírei egy helyen
A közjegyzők tapasztalatai szerint például még mindig az internetről letöltött minták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések túlnyomó többsége. A gyakran ellentmondó szabályokat, az adott helyzetre nem jellemző kikötéseket és akár jogszerűtlen feltételeket tartalmazó szerződések nem nyújtanak valódi védelmet a feleknek.
Az elmúlt hónapokban gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek, a KSH–ingatlan.com legfrissebb adatsora szerint májusban az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal. Nem csak a bérek nőnek, hanem a kereslet is jelentős, a lakosság majdnem kilenc százaléka él bérelt ingatlanban az Eurostat összesítése szerint.
Az ilyen kötelezettségvállaló nyilatkozat segítségével szintén közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető, vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.
„Egy ingatlan kiadásánál mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérleti szerződés megkötésétől kezdve a bérlő van birtokon belül. A bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból” – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette: „gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy megszűnt a bérleti jogviszony. Ilyen helyzetben közjegyzői okirat nélkül elképzelhető, hogy csak hosszú, akár évekig tartó pereskedés árán lehet elérni a bérlő kiköltözését vagy az elmaradt bérleti díjak teljes behajtását.”
(A kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
