2022. május 25., szerdaMa Orbán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 383,00 Ft | USD: 357,00 Ft | CHF: 371,00 Ft
2022.05.25. Orbán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 383,00 Ft | USD: 357,00 Ft | CHF: 371,00 Ft

Hosszú távon kellene megoldani a távhőszektor-problémát

A tavalyi energiaár-emelkedést követően több város is kifejezte már aggodalmát a távhőszektor jövője miatt, arra kérve a kormányt, hogy valamilyen megoldással segítse ki a bajból az elszabadult, várhatóan hosszú távon is magas gázárak miatt lehetetlen helyzetbe került távhőágazatot. A kormány decemberben első lépésként megemelte a távhőtermelők értékesítői díját, valamint a távhőszolgáltatók részére kiutalható távhőszolgáltatási támogatás mértékét, mely összességében magával vonta a távhőkassza 7,5 milliárd forintos emelésének szükségességét. A távhőkassza arra szolgál, hogy megtérítse a szolgáltatók veszteségit, amikor – mint most – a távhő átvételi ára az egyéb költségekkel együtt meghaladja a rezsicsökkentésben szabályozott fogyasztói árból származó bevételt.

A szektor működésének támogatása a távhőkasszából átmenetileg tehát megoldott ugyan, de annak mértéke a villamosenergia-fogyasztók által megfizetett kapcsolt szerkezetátalakítási díj mértékétől függően korlátozott, és ennek a keretnek már idén is több mint duplájára (körülbelül 90-100 milliárd forint) lenne szükség a hiány pótlásához. A problémahalmaz tartós megoldásához olyan finanszírozási formát kellene találni, amely önfenntartó, előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és mindezekkel együtt sem ró túlzott terhet a lakosságra.

Finanszírozási problémák jöhetnek

Hogy a problémát megértsük, kicsit érdemes elmerülni a távhőszektor természetében és finanszírozási szerkezetében. A távfűtésre és használati melegvíz-szolgáltatásra – a csővezetékeken keletkező 10-12 százalékos hőveszteség ellenére – környezetbarát hőszolgáltatási megoldásként tekint az Európai Unió is.

Hirdetés

Hazánkban a távhőszolgáltatás lényegében a biomasszára és a fosszilis tüzelőanyagokra, azon belül is a gázra épül.

Magyarországon az EU-ban az egyik legnagyobb ezen belül a gáz mint fűtőanyag részesedése, melynek leszorítása nemcsak nemzetgazdasági érdek, de fontos fenntarthatósági követelmény, valamint a hazai energiapolitikai célkitűzéseket is támogatja.

Probléma ugyanakkor, hogy a távhőszolgáltatás a finanszírozási nehézségek miatt nem tud jelentős beruházásokat megvalósítani, így nem tudja gazdaságossá, környezetbaráttá alakítani a termelést, miközben rendkívül kitett marad a gázárak alakulásának.

A távhőtermelés és -szolgáltatás árszabályozási és engedélyes tevékenység szerint elválik egymástól, habár sok helyütt ugyanaz a gazdasági társaság állítja elő a távhőt. A távhőszolgáltatók által a lakossági és a külön kezelt intézményi fogyasztóknak kiszámlázható díjak szabályozottak, tehát a bevételnek felső korlátja van, tekintettel arra, hogy a fogyasztás több mint 80 százalékát ez a két szegmens adja. A tarifa a szolgáltatók kimutatásai szerint számos esetben nem fedezi a tényleges költséget. A szolgáltatók még részesedhetnek a távhőszolgáltatási támogatásban, amit az Európai Unió 2012/21/EU bizottsági határozata tesz lehetővé, de ennek fél éven belül vége szakad. A rendelet 2022. szeptember 30-ig ad lehetőséget az egyes közszolgáltatási kötelezettséget ellátó vállalkozásoknak nyújtott támogatás alkalmazására, és pillanatnyilag nincs jele annak, hogy ezt a határidőt a bizottsági határozat felülvizsgálatával az unió időben meghosszabbítaná.

A jelenlegi földgázár mellett tehát hamarosan jelentős finanszírozási problémák léphetnek fel,

de ha a támogatás meg is maradhatna, akkor is hiányoznak az ösztönzők a szektor környezetvédelmi szempontú megújításához. A rendszer egésze ugyanis a legkisebb költség elvére épül, ezt érvényesíti a MEKH a termelők elismert költségeiben és a távhőszolgáltatókat megillető támogatás mértékét megalapozó költség-felülvizsgálatok során is, ez pedig nem kedvez a kevesebb károsanyag-kibocsátással járó beruházásoknak.

A legkisebb költség elve azt mondja ki, hogy az évente megállapított indokolt (elismert) költségben azoknak a termelőkapacitásoknak az üzemeltetési és más költségeit kell figyelembe venni, amelyek a legolcsóbban működtethetők. Ez ugyanakkor nem mindig fedi le a termelőkapacitások valós rendelkezésre állását és működtethetőségét, fejlesztésre sem ösztönöz. A távhőszolgáltatók tekintetében pedig a társaságok éves adatszolgáltatásaiban rendelkezésre bocsátott költségek több elemét nem ismeri el a MEKH, mely a következő időszakra vonatkozó távhőszolgáltatási támogatás alapjaként szolgál, ennek – bevétel és elismert költségek különbsége – mértékéig egészíthető ki a szolgáltatók bevétele, amikor a kiadások meghaladják a rezsicsökkentéssel érintett fogyasztói árak által korlátozott bevételt. Ez a rendszer nem csak akkor okoz problémát, amikor a gázárak „elszállnak”, általában is probléma, hogy az indokolt költség egy éven felüli csúszással követi a valódiakat, hiszen így értelemszerűen nem nyújt fedezetet az emelkedő bér- és egyéb költségekre.

Ellentmondások a rendszerben

Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a legolcsóbban termelő (vagyis az indokolt költségekben elismert) kapacitások jellemzően a legrégebbiek, mivel üzemben tartásuknál már rég nem kell figyelembe venni az amortizációt. Ha egy távhőtermelő új kazánt vásárolna, annak finanszírozási költségét, magasabb amortizációját így nem tudná megfelelően érvényesíteni a következő évek indokolt költségeiben, ami értelemszerűen nem ösztönöz beruházásra.

A felszínre kerülő problémák csak rávilágítanak az ebben a rendszerben feszülő ellentmondásokra. Az egyszeri vagy átmeneti támogatás sem oldja fel ezeket a feszültségeket, éppen ezért indokolt lenne hosszabb távon is működő, stabil, kiszámítható modellt létrehozni, olyat, amely egyben támogatja a távhőszolgáltatás szén-dioxid-mentesítését is. Ez annál is inkább indokolt most, mivel az Európai Unió számos jelét adja annak, hogy támogatja ezt a fajta fűtési megoldást és annak karbonmentesítését.

A távhő-infrastruktúra fejlesztését és a megújulók rendszerintegrációját segíti elő a 2010/31/EU irányelv az épületek […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2022/05/12/hosszu-tavon-kellene-megoldani-a-tavho-szektor-problemat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Hírességek, akik szinte az összes pénzüket elvesztették – galéria

A listán szereplő elszegényedett hírességek egy része rosszul fektetett be, másokat elragadott a fényűzés és …