2022. július 6., szerdaMa Csaba napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 412,00 Ft
2022.07.06. Csaba Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 409,00 Ft | USD: 400,00 Ft | CHF: 412,00 Ft

Kormányváltás esetén ez a kérdés hozhatja a legtöbb vitát

Az előválasztás egyik vitapontja a 2011-ben elfogadott Alaptörvény adott esetben kétharmados parlamenti többség nélküli megváltoztathatósága volt. Dobrev Klára és a későbbi győztes, Márki-Zay Péter azzal érveltek, hogy miután az Alaptörvény rögzíti: egyik párt sem törekedhet kizárólagos hatalomra, a Fidesz mégis arra törekszik, így bizonyos passzusok és kétharmados törvények egyszerű többséggel is megváltoztathatók vagy legalábbis kimondható az érvénytelenségük.

Szükség van-e gránitszilárdságú Alaptörvényre?

Halmai Gábor szerint nehéz elvi választ adni erre a kérdésre, de például a német alaptörvény tartalmaz olyan alapelveket, amelyeket akár egyhangúsággal sem lehet megváltoztatni. A magyar alkotmány 1989 óta, illetve az Alaptörvény 2011 óta könnyen változtatható. Halmai Gábor kitért arra is, hogy a választási rendszer lehetővé teszi, hogy egy párt akár a szavazatok kisebbségével is alkotmányozó többséghez jusson, ez minden demokratikus alkotmány számára kedvezőtlen helyzet.

Hack Péter is úgy látja, hogy a hatályos szabályok a magyar Alaptörvényt túl könnyen megváltoztathatóvá teszik, de hozzátette, hogy ennek a választási rendszernek ettől függetlenül vannak előnyei is. Az alkotmányjogász hangsúlyozta,

jó lenne, ha az alkotmányban rögzíteni lehetne a demokratikus minimumokat, azokat az alapnormákat, amikben minden mainstream politikai erő egyetért.

Hirdetés

Az alkotmány megváltoztathatatlanságánál fontosabbnak nevezte a stabil alkotmányos kultúrát, ami a változtathatóság lehetőségét nem visszaélésszerűen használja.

Smuk Péter ismertette, hogy a stabilitásnak több tényezője van, például az alkotmányos kultúra minősége, ami nemcsak a politikai elit, hanem az egész társadalom alkotmányos kultúráját jelenti.

Mitől lesz legitim az alkotmány?

Halmai Gábor az Egyesült Államokat említi, az ottani alkotmányt a világ egyik legstabilabb alkotmányának nevezve, pedig vannak olyan részei, amelyek elavultak, például az elektori kollégium intézménye lehetővé teszi, hogy ne az legyen az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta. Azt is kifejtette, hogy Donald Trump elnökségéig az alkotmányt mindenki legitimnek tartotta, nem szükségképpen azért, mert a keletkezésére nézve azt gondolták, hogy széles alkotmányozó akarat érvényesült volna, hanem mindenki tisztelte a benne szereplő szabályokat és elveket, ezeket az alkotmányos kultúra részévé tették.

Halmai Gábor azzal folytatta, hogy

a jelenlegi magyar Alaptörvény legitimitása erősen megkérdőjelezhető keletkezésének körülményei által. Az alkotmányozó többséget szerző oldal mindenki mást kizárt az alkotmányozásból, megakadályozva ezzel, hogy az Alaptörvény az alkotmányos kultúra építő elemévé válhasson.

Halmai Gábor elmondta, hogy az 1989-es Alkotmány is komoly legitimitási hiánnyal küzdött, de akkor egy diktatórikus rendszer leváltásáról volt szó, és nem volt demokratikus módon megválasztott képviselőtestület az országban, ezért szükség volt valamilyen pótmegoldásra; ez lett a kerekasztal-tárgyalás.

Az azt követő húsz évben az Alkotmány hiányzó legitimitása viszont erősen változott azzal, hogy egy demokratikus módon választott parlament által felállított alkotmánybíróság kialakított – ahogy Sólyom László fogalmazott – egy láthatatlan alkotmányt, ezzel megtöltve tartalommal az Alkotmány szövegét, egyfajta legitimitást is biztosítva neki.

Hack Péter ezt azzal egészítette ki, hogy az 1994–1998 közötti kétharmados parlamenti többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ-kormánynál felmerült a lehetősége az alkotmányozásnak, el is kezdte munkáját az alkotmány-előkészítő bizottság, megszületett egy koncepció, öt párt támogatta, de végül az alkotmányozási kísérlet elvetélt az MSZP bal szárnya miatt.

Az Alaptörvény hetedik módosításáról szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án

Az Alaptörvény hetedik módosításáról szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 20-án

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Hack Péter úgy gondolja, hogy a 2011-es Alaptörvényre közjogi értelemben nem volt nélkülözhetetlen szükség, az államszervezetet alapvetően nem alakították át, megmaradt a köztársasági államforma, a parlamenti demokrácia, és például kétkamarás parlamentet sem vezettek be.

Az alkotmányjogász szerint a Fidesz 2009 körül felismerte, hogy térségünkben a magyar lakosság az, amelyik a leginkább elégedetlen a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/11/04/ha-megnyeri-az-ellenzek-a-valasztast-ez-a-kerdes-hozhatja-a-legtobb-vitat/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Tragédia történt az 56-os főúton

Egy balesetről érkezett bejelentés szerda délután 14 óra 18 perckor – tette közzé a Police.hu. A …