2022. július 5., keddMa Sarolta, Emese napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 400,00 Ft | USD: 383,00 Ft | CHF: 399,00 Ft
2022.07.05. Sarolta, Emese Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 400,00 Ft | USD: 383,00 Ft | CHF: 399,00 Ft

A Mansfeld-per: élt tizennyolc évet

Mansfeld Péter 1941. március 10-én született Budapesten. Apja, Mansfeld József a második világháború előtt magánfodrász volt, édesanyja pedig az üzletben segédkezett. A második világháború végén családja felnőtt férfi tagjait a szovjetek málenkij robotra vitték, ahonnan nagyapja már nem tért vissza. Apja alkoholizmusa miatt 1951-ben szülei különváltak, és két évvel később hivatalosan is elváltak. Nővérével és öccsével édesanyjuknál maradt. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályosipari tanuló.

Mansfeld Péter, aki 15 évesen részt vett az 1956-os szabadságharcban a Széna téren

Mansfeld Péter, aki 15 évesen részt vett az 1956-os szabadságharcban a Széna téren

Fotó: MTI

Petri Lukács Ádám jellemzése szerint

Hirdetés

Mansfeld életének mondai, olykor egészen valószerűtlen fordulatai nem 1956 októberében kezdődtek. A későbbi Robin Hood-figurának megfelelően a reménybeli esztergályos tinédzser igazi csatangoló volt, barátaival betéve ismerték a Rózsadomb környékének titkos erdei utait, barlangjait, odvait. Másfelől jól fésült éltanuló volt, a csepeli tanintézetben második díjat nyert A szakma legjobb ipari tanulója-versenyen, fényképe a jövő munkásának dicsőséges mosolyával megjelent az újságban. Ahogy a fiúk többsége, rajongott a fociért és a cselgáncsért, ám sokrétű érdeklődésére jellemző, hogy a nyúltenyésztésben és a detektívregényekben is rendkívüli örömre lelt.

A Széna tértől a Mártírok útjáig

Legfőbb szenvedélye azonban az autóvezetés volt. Imádott vezetni, noha természetesen fiatalkora miatt nem lehetett jogosítványa. 1956 októberében sofőrként állt helyt Szabó János (Szabó bácsi), a budapesti Széna téri ellenállócsoport legendás parancsnokának irányítása alatt.

Mansfeld Péter majdhogynem padlógázzal száguldozta végig a forradalom napjait. Megfordult rendőrségeken, kórházakban, pártszékházban, átadott utasításokat, és ha kellett, fegyvert szerzett. November 4-én estig a Széna téren maradt a többiekkel. Másnap elkezdte a fegyverek begyűjtését, később betört Piros László volt belügyminiszter villájába, ahol géppisztolyokat és kézigránátot foglalt le. 

Barátaival azt gondolta, hogy a következő forradalomra jók lesznek.

A forradalom leverése után a Magyar Optikai Művekbe helyezték. A következő két évben gyakorlatilag az illegalitás világában élt, miközben kisebb bűncselekményeket követett el. A munkahelyéről szerszámokat és egyéb tárgyakat vitt el. Egyik barátjával, Zachorecz Józseffel együtt egy autó ellopását követően, 1957. október 4-én elfogták, de megszökött a rendőrségről. Újabb lopások, majd három és fél hónap vizsgálati fogság következett. Ebben az időszakban lett a kommunista rendszer elszánt ellensége. 1958. január 29-én egy év börtönre ítélték, de büntetését három évre felfüggesztették.

1958-ban az öttagú fiúbanda, amelyet rajta kívül Blaski József vezetett, elrabolta Vekerdi Elek rendőr törzsőrmestert, akit aztán sértetlenül elengedett. A későbbi fő vád az volt ellenük, hogy Vekerdi, illetve Mansfeld volt cellatársa, Kalló József feleségének megölését tervezték, mert az asszony 1956-os fényképek gyűjtéséért feljelentette a férjét. Mansfeldék feltett szándéka volt, hogy a munkásőröktől szerzett fegyverekkel újraélesszék a forradalom eszméjét. Akkor fogták el őket, amikor sikertelenül próbáltak meg ellopni egy Pobjeda személygépkocsit a Mártírok útjánál.

Kirakatper két felvonásban

Az öttagú fiúcsapat tettei alaposan felbőszítették a rendszer katonáit. Mansfeld Péter ellen hosszú bűnlajstromot állítottak össze az ügyészek: 

  • népi demokratikus államrend vagy népköztársaság elleni szervezkedés és erre irányuló szövetkezés;
  • robbanóanyag rejtegetése;
  • fegyver- és lőszerrejtegetés,
  • lopás;
  • gyilkosságra való szövetkezés;
  • rablás;
  • hatósági közeg elleni erőszak;
  • személyes szabadság megsértése;
  • fogolyszökés;
  • veszélyeztetés.

A kirakatper 1958. szeptember 28-án kezdődött a Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt. Az ügy elsőrendű vádlottja Blaski József, míg másodrendű vádlottja Mansfeld Péter volt.

Az elsőfokú tárgyaláson a vád képviseletét az egykori műszerészsegéd, Mátsik György ügyész látta el. Vádbeszédében kijelentette, hogy az első- és másodrendű, munkásszármazású vádlottak „osztályárulók”, akikkel szemben nincs helye az életkori megfontolásoknak.

Velük szemben a legdrákóibb szigorral kell eljárni a büntetés kiszabásánál.

A népbírósági tanács azonban nem fogadta el az ügyész indítványát, hanem mindkettőjüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.

A per fellebbezés után másodfokon 1959. március 19-én folytatódott. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsát Vágó Tibor vezette. A tanácselnökről tudni kell, hogy pályáját szabósegédként kezdte, és alig több mint egy év alatt elvégezte a „bírói gyorstalpalót”, a Bírói és Államügyészi Akadémiát, és már legfelsőbb bírósági bíróként fejezte be egyetemi jogi tanulmányait.

Borsi Zoltán ügyész vádbeszédében hangsúlyozta:

A terheltek nem kifejezetten rablóbandát szerveztek. Politikai célkitűzéseik voltak. […] A büntetés kiszabásánál azonban tévedett az I. fokú bíróság. A terheltek következetesek, elszántak voltak. I.-II. r. terheltnél a legszigorúbb büntetés kiszabását, a többi terheltnél arányosan súlyosabb börtönbüntetés kiszabását indítványozza.

Vágó Tibor az alábbiakkal indokolta a halálbüntetés kiszabását:

A cselekmény társadalmi veszélyességének rendkívüli súlya mellett viszonylag fiatal kora dacára is igen nagyfokú a személyes társadalmi veszélyessége […] vele szemben általános prevenció, illetve a társadalmi védekezés érdekében a legsúlyosabb büntetés kiszabása volt indokolt.

Mansfeld Péter az utolsó szó jogán hiába sorolta, hogy a szülei elváltak, intézetbe került, majd esztergályos lett, vagy hogy a munkájáért kitüntetést is kapott, a szavai süket fülekre találtak. A halálos ítélet kihirdetése után kegyelmet és perújrafelvételt kért. A kérelmét elutasították.

Alattomos jogi csavarok

Mansfeld Péter felelősségre vonásának jogi háttere hű képet ad a korai Kádár-rendszer cinikus megtorló mechanizmusáról. […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/11/04/a-mansfeld-per-elt-tizennyolc-evet/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Lesodródott az útról, és meghalt egy motoros Zákányszéknél

Este 7 óra körül az 5432-es számú út 9-es kilométerszelvényében eddig ismeretlen körülmények között lesodródott …