2022. július 1., péntekMa Annamária napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 396,00 Ft | USD: 379,00 Ft | CHF: 397,00 Ft
2022.07.01. Annamária Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 396,00 Ft | USD: 379,00 Ft | CHF: 397,00 Ft

A környezetvédelem mára létkérdés lett

Az első környezetvédelmi világkongresszus időszakában, a 70-es években óriási ipari fejlődés indult, amikor is az ENSZ már érzékelte, hogy a nagy léptékű gazdasági fellendülésnek lesznek árnyoldalai. Földünk bioszférájának védelmében több ponton cselekvési tervet határozott meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, ekkor indítványozták először globális szinten az energiatakarékos termelést a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználásával, a megújuló természeti források hatékony felhasználásával, illetve a szemét- és hulladékképződés csökkentését, a környezetszennyezések megelőzését. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestülete Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke az Indexnek elmondta, hogy azóta történt több előrelépés, részben a légszennyezés visszaszorításában. 

Az ózonréteg csökkenéséért nagyban felelős anyagok az üzemanyagokban az ólom betiltásával, a kénszennyezés beszüntetésével megszűntek. Az ózonlyuk növekedése megállt 1989 óta, mérete folyamatosan csökken. Az egyezményt 197 országban fogadták el, többek között az Európai Unióban. Az elmúlt harminc évben vezették be a szelektív hulladék gyűjtését és annak újrahasznosítását az adott államokban. Azonban a klímakatasztrófa megelőzéséhez még mindig nem tettünk eleget, aminek már napjainkban mutatkoznak negatív előjelei

– hívta fel a figyelmet a szakértő. 

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint az utolsó órában vagyunk, hogy a karbonkibocsátást jelentős mértékben csökkentsük. „Ha a kibocsátást nem tudjuk megfékezni 2030-ig, akkor az ipari forradalom előttihez képest a jelenlegi 1,1 Celsius-fokos felmelegedés akár a következő 5 évben elérheti a kritikus 1,5 Celsius-fokos határt. Ennél az értéknél már kiszámíthatatlanok a következmények, hisz mióta ember él a Földön, nem volt ilyen” – tette hozzá a testület elnöke. 

Hirdetés

Az IPCC hatodik konferenciájának február végén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a Föld átlaghőmérséklete 125 ezer éve nem volt olyan magas, mint napjainkban, az óceánok vizének ilyen mértékű savasságára kétmillió éve nem volt példa. Az ENSZ főtitkára, António Guterres is kijelentette, ha 3 éven belül nem történik változás, akkor a civilizáció évtizedei meg vannak számlálva.

Az éghajlatváltozás negatív következményei napjainkban is érezhetőek, Ürge-Vorsatz Diána szerint az emberi életben okozott károk 80 százaléka hozható ezzel összefüggésbe. Példaként említette, hogy Indiában csak idén már az 5. hőséghullámnál tartunk, 50 Celsius-fok feletti hőmérséklettel.

Ami még ennél is meglepőbb, hogy a tőlünk jóval északabbra fekvő kanadai Oregonban volt tavaly nyáron 50 fokos hőség közel három napig. De az európai kontinensen is nyaranta többször előfordul 35 Celsius-fok feletti kánikula, ami az arra érzékenyeknek, elsősorban az időseknek, krónikus betegeknek, szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknek végzetes lehet. A Csehországban szokatlan tornádó májusi és tavaly júniusi megjelenése is az éghajlatváltozásnak tudható be. Az északi-sarki jégtakaró olvadása miatt tapasztalhatunk hazánkban is márciusi, áprilisi havazásokat, ennek következtében extrém hőmérsékletű frontok hőkupolajelenség-szerűen beragadnak a kontinensünkre, ez akár 50 fokra is befűtheti magát

– hívta fel a figyelmet a klímakutató.

Kiemelte: már most látjuk, hogy a Golf-áramlat lelassult, ha leáll, az egész Európa éghajlatát gyökeresen megváltoztatja. Legutóbb az ember megjelenése előtt 20-40 millió évvel volt olyan a klíma, ami az évszázad második felében vár ránk.

„Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, már 2050-re a 2,5 fokos, 2070-re a 3,5-4 Celsius-fokos felmelegedést is elérhetjük, ami Európában, a kontinens belsejében az 5 Celsius-fokot is elérheti.

Ez olyan drasztikus következményekkel járhat, hogy Dél-Európa jelentős részén nem lesz elégséges víz, a magas hőmérséklet és páratartalom miatt nyáron a terület lakhatatlanná válik, ami a világon 3,5 milliárd ember életterét fogja érinteni. 

Ennél az értéknél a vízhiány mellett a melegedés következtében élelemhiány is felléphet a mezőgazdasági területek kiszáradása miatt, csak a kukoricatermést említve a mostanihoz képest 90 százalékkal csökkenhet a betakarítható mennyiség. Ha ez bekövetkezik, az energiaválságok, az élelmiszer- és vízhiány miatt az erőforrásokért folytatott harc egyre inkább kiéleződhet. Mindemellett a hőhullámok 40-szer gyakoribbá válnak, ami sok arra érzékeny ember életébe kerülhet, és ezek 5 fokkal magasabb hőmérséklettel jelentkeznek majd. A grönlandi jégtakaró felolvadása miatt a tengerszint 7 méterrel megemelkedik, ennek következtében a tenger- és […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/06/05/kornyezetvedelmi-vilagnap/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Drágul a bliccelés és a napijegyek ára

A BKK jegy- és bérletárai közel 10 éve nem emelkedtek, miközben a közösségi közlekedés költségei …