2019. szeptember 17., keddMa Zsófia napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 331,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
2019.09.17. Zsófia Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 331,00 Ft | USD: 300,00 Ft | CHF: 303,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / Annyi pénzük volt olajból, hogy alapítottak egy tőzsdét, de véletlenül bedöntötték vele a bankrendszert

Hirdetés

Annyi pénzük volt olajból, hogy alapítottak egy tőzsdét, de véletlenül bedöntötték vele a bankrendszert

A tőzsdei kereskedelemmel foglalkozó befektetőket, brókereket általában drága öltönyökben járó, hedonista életmódot élő, folyton kólázó emberként képzeljük el, akik vagy New York-i luxuséttermekből járnak luxuspartikba, vagy a Wall Streeten döntenek vállalatok sorsáról. Nem véletlenül foglalkoztatja a tőzsde világa a hollywoodi filmeseket is. A Wall Street farkasa, Tőzsdecápák, A nagy dobás – mind olyan filmek, amikben a brókerek fényűző világát láthatjuk.

Ezek után meglepőnek tűnhet, hogy a nyolcvanas évek elején a tőzsdei ügyletek jelentős részét egy betonszürke, közel-keleti parkolóházban bonyolították le.

Hirdetés

Kuvaitban egy kisvárosi orvosi rendelőre emlékeztető bejárat mögött működött a Souk al-Manakh tőzsde, ami a nyolcvanas évek elején a harmadik legnagyobb pénzügyi forgalmat bonyolította az egész pénzvilágban, csak a japán és az amerikai részvénypiac előzte meg. A Souk al-Manakh egyébként tevepiacot jelent Kuvaitban, mivel a parkolóház területén az értékpapírok megjelenése előtt állatokkal kereskedtek.

De ezek a külsőségek nem voltak igazán lényegesek a Souk al-Manakh megalapításakor. Csak az számított, hogy minél előbb legyen valami, bármi, hogy a milliomosok gyorsan befektethessék a vagyonukat, ugyanis pénz, az rengeteg volt Kuvaitban a nyolcvanas évek legelején.

Ennek az oka, hogy a hetvenes években két alkalommal is brutálisan megugrott a kőolaj ára: először ’73-ban, amikor az olaj árát szándékosan emelték fel az arab országok, másodszor pedig ’79-ben, amikor az iráni forradalom miatt a kitermelés jelentősen csökkent. Így aztán rengetegen tettek szert hatalmas vagyonra a Perzsa-öböl olajban gazdag országaiban.

A kuvaiti magánszektorban is sokan ültek hatalmas pénzeken, amivel nem igazán tudtak mit kezdeni. Ezt a helyzetet használta ki az 1981-ben alapított Souk al-Manakh, amit az akkor már létező kuvaiti tőzsdétől függetlenül hoztak létre, azzal az ígérettel, hogy az új helyen a hivatalos tőzsdénél gyorsabban, szabadabban lehet intézni az ügyleteket.

A gyorsaságot azzal érték el, hogy mindenféle fizetési forma elfogadott volt a brókerek között, még az utólag kitöltött csekkek is. Mivel rengeteg volt az olajmilliomos Kuvaitban, mindenki megbízott mindenkiben, senki nem gondolta, hogy ha valaki megígéri, hogy majd valamikor fizetni fog a megvásárolt részvényekért, akkor azt ne tudná kifizetni.

A parkolóház bejárata

A parkolóház bejárata

Fotó: Wikpedia

Ráadásul a kuvaiti befektetők nem feledkeztek meg az országot 1977-ben sújtó gazdasági válságról, amikor az állam közvagyonból mentette ki az összes bajba jutott gazdasági szereplőt a csődhelyzetből, így a kockázatosabb üzletek sem tűntek igazán veszélyesnek. Ha baj van, legfeljebb majd megint besegít a kormány, gondolták.

Az új intézménynek óriási sikere lett. Rengeteg értékpapír cserélt gazdát, az alapítás után pár hónappal már nagyobb forgalmat könyveltek el a betonszürke parkolóházban, mint a francia, vagy a brit tőzsdéken.

Csinálom a pénzt, nem a pénz csinál engem

Beszámolók szerint a Souk al-Manakh inkább hasonlított kaszinóra, mint komoly pénzügyi központra (leszámítva, hogy nem vették körbe sem pálmafák, sem szökőkutak, a főbejárat legizgalmasabb része valószínűleg a fotocellás ajtó lehetett). A hangulat kiváló volt, egy idő után a gazdag kuvaiti férfiak körében a Souk al-Manakhon való lébecolás, társalgás, és persze a folyamatos tőzsdézés jelentette a legkellemesebb kikapcsolódást.

A kereskedelem teljesen veszélytelennek tűnt. Egy idő után annyira felpörgött a piac, úgy emelkedtek az árfolyamok, hogy már olyanok is elkezdtek befektetéseket bonyolítani, akik nem is rendelkeztek tőkével. Egy Souk al-Manakhban kötött részvényvásárlás sok esetben így nézett ki:

  • az ember írt egy biankó csekket, mondjuk egymillió dollárról, rajta a bankszámlaszámával,
  • a csekken nem szerepelt a kiállítás dátuma, azt a rubrikát kitöltetlenül hagyták, mert a kiállítás napján még nem volt egymillió dollárnyi fedezet a számlán,
  • cserébe volt egy szóbeli ígéret a vevőtől az eladó felé, hogy majd egyszer lesz a számlán egymillió dollár,
  • a szóbeli ígéretet az hitelesítette, hogy a tőzsde nagyon jól pörgött, és egy egymillió dollár értékű részvénycsomag az értékét pár hónap alatt megduplázhatta. Így az is beszállhatott a játékba, akinek nem volt jelentősebb vagyona, bízva abban, hogy a fedezet nélküli […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2019/06/05/kuvait_souk_al-manakh_tozsde_lufi_panik_buborek_olaj_befektetes_reszveny_valsag_ertekpapir/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Ez volt a világtörténelem legőrültebb légi kommandós akciója

Mussolini bukása után Pietro Badoglio marsall, az új olasz kormányfő Hitler bosszújától tartva elrendelte, hogy …