2020. április 6., hétfőMa Vilmos, Bíborka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 336,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
2020.04.06. Vilmos, Bíborka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 336,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
Kezdőlap / Tudomány / A világ legdurvább kapuzárási pánikja: az úriember, aki kalóznak állt

A világ legdurvább kapuzárási pánikja: az úriember, aki kalóznak állt

Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek.

Stede Bonnetnek látszólag mindene megvolt, ami a boldog élethez szükséges. Tehetős szülők gyermekeként született 1688-ban az akkor brit uralom alatt álló Barbadoson, és ennek megfelelő neveltetésben is részesült. Rövid ideig katonaként is szolgált, majd a szülei halála után megörökölt hatalmas cukorültetvényből élt feleségével és négy gyerekükkel. 1717-ben mégis gondolt egyet, és vagyont, földet, családot hátrahagyva kalóznak állt.

Bonnet eleinte csapnivaló kalózkapitány volt, ami nem csoda, hiszen addig csak egyszerű utasként hajózott még. Rövid, ám annál intenzívebb kalózpályafutása végére azonban így is sikerült beírnia magát a kalóztörténelem nagykönyvébe, ahol előkelő hátterének köszönhetően megkapta az Úriember Kalóz becenevet. Csak azt nem tudja senki biztosan, hogy miért döntött úgy, hogy a nyugodt és biztos élet helyett a tengert és a törvényen kívüliséget választja.

Az időzítése mindenesetre jó volt: az 1715 és 1720 közötti néhány év a kalózkodás aranykorának számított, és nagyrészt a Karib-tenger akkoriban tevékenykedő kalózainak köszönhetjük azt a popkultúrát megtermékenyítő romantikus kalózképet, amely ma is rendszeresen visszaköszön a könyvek lapjain és a filmvásznon – például A Karib-tenger kalózai-sorozatban.

Bár a kalózokat már akkoriban is tűzzel-vassal üldözték a hatóságok, a gyarmatok népének nem elhanyagolható része amolyan Robin Hood-figuraként tekintett rájuk, akik a vagyoni különbségekből adódó ellentétek kiéleződése és a fokozódó brit nyomás közepette megbüntetik a pöffeszkedő gazdagokat. Nem véletlen, hogy a kalózok nagy része is ebből a rétegből, a rabszolgák, szerződött munkások és becsődölt ültetvényesek közül került ki.

Bonnet viszont egyik sem volt, és első ránézésre nem volt különösebb oka lázadozni. A korabeli források szerint a házasélet elől menekült a kalózságba, bár erre a problémára azért talán túl radikálisnak tűnik egy ilyen megoldás. A legidősebb gyereke, Allamby nevű fia még 1715 előtt meghalt, ez is hozzájárulhatott az állítólagos mentális problémáihoz. Fennmaradtak arra utaló jelek is, hogy anyagi gondjai lehettek, mert egy hivatalos irat szerint 1700 fontot kölcsönzött akkoriban, ami manapság olyan 125 millió forintnak felelne meg. Mindemellett politikai okai is lehettek az akkoriban rendszerellenes kiállásnak is tekintett […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2020/02/21/stede_bonnet_kaloz_kalozok_kalozkodas_barbados_karib-tenger_feketeszakall_akasztofa/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Japánban képtelenség elveszteni bármit, mert úgyis megtalálják és viszahozzák

Japánban képtelenség elveszteni bármit, mert úgyis megtalálják és viszahozzák

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Japán …