2020. május 28., csütörtökMa Hella napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 318,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
2020.05.28. Hella Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 349,00 Ft | USD: 318,00 Ft | CHF: 328,00 Ft
Kezdőlap / Kultúra / Komáromban van Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye

Komáromban van Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye

Paradox módon az elmúlt évek abszolút békés, kulturális fejlesztéseinek köszönhető, hogy egyre többen csodálkoznak rá arra, hogy Komárom évszázadokon keresztül stratégiai szempontból kiemelkedően fontos helynek számított a Duna mentén. Hosszú évtizedek óta pusztuló katonai célú objektumok kaptak ugyanis új szerepet, és ezzel nyilván némi reflektorfény az eredeti funkciókra is vetült: a fontos vízi- és szárazföldi útvonalak találkozásánál elhelyezkedő Komárom egykor Bécs előszobájának számított – vagy éppen a búvóhelyének.

Utóbbira a legjobb példa, hogy I. Ferenc császár egy villámgyors biztonsági update-et követően is ide, a török elleni háborúkban már bevált Komáromba menekült egész udvartartásával együtt, amikor 1809-ben a napóleoni csapatok elfoglalták Bécset. Kényszerű komáromi karanténja alatt pedig el is döntötte, hogy a városban fel kell építeni az osztrák császárság legnagyobb erődegyüttesét, amely háború esetén akár 200 ezer fő befogadására is alkalmas.

Ekkor indult el a ma már határfolyóként hömpölygő Duna két partján elterülő monstre védelmi öv kialakítása, és jött létre hosszú évtizedek alatt Közép-Európa legnagyobb erődrendszere. 

A katonai védőművek közül az egykori alaperődök, a török elleni háborúk fontos helyszínéül szolgáló, majd a 19. században megerősített Öregvár-Újvár, a Duna északi partján a várost kerítő Nádor-vonal erődláncolata és a Vág folyón túli övezet ma mind szlovák területen található. Azonban a magyarországi oldalon is maradt három elem: az alapvetően az 1848-49-es szabadságharcot követően kiépült gyönyörű alaprajzú Csillagerőd, a döbbenetes léptékű Monostori erőd és a környezetében szinte észrevétlenül megbúvó Igmándi erőd.

A sors fintora, hogy mire az 1870-es évek végére kiépült az egész erődrendszer, rögtön el is avult. Ugyanis az évtized közepén olyan újfajta lövedékek terjedtek el, amelyek az ágyútalálatok elleni védelemre optimalizált építészeti megoldásokkal készült Monostori, Csillag és Igmándi erődök tetőzetét már minden további nélkül át tudták ütni. Így történhetett, hogy bár hadtápként, laktanyaként vagy raktárként azért hasznosították az épületeket, az átadásuk óta eltelt másfél évszázadban éles harci helyzetben egyszer sem húzták meg a ravaszt a területükön.  

DJI 0682

Fotó: Szilli Tamás / Index

Hosszú hányattatás után mára mindegyik Magyarországon található egykori erődépület megtalálta az új funkcióját. Az Igmándi erőd már a rendszerváltozás előtt is a város kulturális életét szolgálta, szabadtéri koncerteket tartottak itt, mind a mai napig autósmozi üzemel benne, és 1965-ben a Klapka György Múzeum legelső és máig látogatható tárlata is itt nyílt meg. A kiállítás Szőny-Komárom római kori múltját idézi meg, a brigetiói ásatásokról előkerült szarkofágokat, szobrokat, kőfeliratokat mutat be; valamint a második világháborúban ide menekülő városiaknak is emléket állítva egy légoltalmi kiállítás is megnézhető.

Valószínű, az Igmándi erődnél sokkal többen ismerik a rendszerváltozás előtt szovjet lőszerraktárként használt Monostori erődöt, hiszen ez évtizedek óta múzeumként működik, de hadtörténeti bemutatók vagy éppenséggel filmforgatások helyszíneként is szolgál. Számtalan alkotás forgott itt, például Jeremy Irons főszereplésével a Borgiák című HBO-sorozat sok jelenete, az Asterix és Obelix: Isten óvja Britanniát című mozi forgatásán Gerard Depardieu is megfordult itt, de a Monostori erőd kazamatáit alakították át elmegyógyintézetté Szász János Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című filmjében is.

Ahogy arról korábban írtunk, az évtizedekig elhanyagolt Csillag erőd a Liget-projekt részeként újult meg az elmúlt években, és alakult át egy csúcsmodern múzeumépületté, ahova a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó antik, reneszánsz és barokk szobrok gipszmásolatait tartalmazó gyűjtemény kerül. Az épület már elkészült, de egyelőre még zajlik a szobrok átköltöztetése és a kiállítás berendezése.

Bár a Monostori és az Igmándi erőd a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idejére átmenetileg bezárt, a Csillag erődben pedig eleve is csak szeptemberre tervezték az ünnepélyes megnyitót, idővel érdemes lesz bebarangolni a különleges épületeket, ahogy mi is tettük Réső György, a Monostori erőd tárlatvezetője segítségével. 

A Monostori erőd

Az 1850 és 1871 között épült Monostori erőd önmagában is Közép-Európa egyik legnagyobb újkori erődítményének számít. Csak szemléltetésképpen: elférne benne együttesen a Csillag és az Igmándi erőd is. A közel 70 hektáron elterülő létesítményben 640 terem és szoba található, a falai között futó összes folyosó hossza eléri az épületben az 5 kilométert, amelyből mintegy 2 és fél kilométer egy összefüggő kazamatafolyosó-rendszer, amely a talajjal egy szintben fut.

DJI 0658

Fotó: Szilli Tamás / Index

Az erőd alaprajza zárt sokszöget formáz. Mivel az erődítmény keleti oldala az erődrendszer központi vármagja felé esik, északon pedig az erődöt a Duna szegélyezi, ezért az épületkomplexum nyugati és a déli oldala volt az ostromoldal. A legfontosabb védelmi megoldást az épületekre felhúzott speciális tetőzettel oldották meg. Ha belépünk bármelyik épületrészbe, a fejünk fölött egy dupla téglasor fut, amelyen egy méternyi vastagú, összeégetett zúzott kőtörmelékből készített sáv húzódik, ami gyakorlatilag keményebb, mint a beton. Erre fekszik rá a helyenként egy, de néhol akár hat méter szélességű földpárna, aminek az volt a szerepe, hogy megfogja az ágyúlövedékeket. 

kep 01

Fotó: Szilli Tamás / Index

Az árokvédművekkel és pufferekkel körülölelt  komplexumban a legénységi folyosón elhelyezkedő körletek és a kantin mellett lőoktatóterem is épült a katonáknak, a tiszti épületekben elhelyezett elöljárók pedig az erődöt az úgynevezett Duna Bástyában kialakított parancsnoki épületből irányították. A folyóra néző Duna Bástya hat emeletnyi magasságban húzódó tetőzetéről ellenőrizték a dunai forgalmat, negyven méteres szakaszon harminckét ágyú volt a víz felé fordítva.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/kultur/2020/04/01/komaromi_erodrendszer_monostori_igmandi_csillagerod/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Piff, anyukám, Cylánál lappangott a kubista remekmű!

Piff, anyukám, Cylánál lappangott a kubista remekmű!

Idehaza egyetlen múzeumunkban, még a Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban, sincs ehhez fogható rangos …