2019. július 18., csütörtökMa Frigyes napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 326,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
2019.07.18. Frigyes Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 326,00 Ft | USD: 291,00 Ft | CHF: 294,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / Elhallgatott dolgaink – What is left unsaid, says it all

Hirdetés

Elhallgatott dolgaink – What is left unsaid, says it all

A Magyar Nemzeti Bank nemrég 330 pontban foglalta össze a magyar versenyképesség valóban gyászos alakulásának okait és a probléma megoldási lehetőségeit. Bár sok pontjával és megállapításával lehet és kell vitatkozni, nem kérdés, hogy ennél átfogóbb elemzés a magyar gazdaság állapotáról és a versenyképesség – vagy inkább versenyképtelenség – magyarázataként rég született, főleg kormányzati műhelyben.

Jelen írásban nem teszek kísérletet sem a monstre mű elemzésére, kritikájára vagy éppen a számomra is elfogadható (nagyszámú) megállapításának, javaslatának bemutatására, inkább arra az egy dologra összpontosítok, ami kimaradt belőle. Ugyanis, ahogy a cikk elején idézett mottó – szerintem zseniális egyszerűséggel – megfogalmazza, általában a ki nem mondott gondolatok a legfontosabbak és nem véletlenül maradnak kimondatlanul: mert akkor nem kell a lényeggel foglalkozni és szembenézni önmagunkkal.

Kicsit messzebbről fogom kezdeni, de a végén könnyen érthetővé válik, hogy miért. Az elmúlt évek világviszonylatban is egyik legmeghatározóbb kiállításélménye számomra, és nyugodtan mondhatom ezzel nem vagyok egyedül, a Vasarely múzeum Égetett geometriák, zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1968-1972) című idei kiállítása volt. Noha Pécs Európa kulturális fővárosa volt, kevesen tudják még ma is, hogy létezett egy Pécsi Műhely nevű kezdeményezés, illetve művészcsoport, amelynek művészei vezető szerepet játszottak a magyar neoavantgárd alakulásában a hatvanas évek végén és a hetvenes években. Ez az a korszak, amelynek ismertebb (nem csak pécsi) művészei (Maurer Dóra, Nádler István, Keserü Ilona, Bak Imre, Jovánovics György, Tót Endre, hogy csak a legismertebbeket említsem) ma a világ leghíresebb köz- és magángyűjteményeiben akár ötven-százezer eurós, bár nemzetközi összehasonlításban még mindig méltatlanul alacsony értéken szerepelnek.

Hirdetés

A nyomukban pedig ott „nyomulnak” a pécsi műhelyesek (Lantos Ferenc, Halász Károly, Ficzek Ferenc, Kismányoki Károly, Pinczehelyi Sándor, Szíjártó Kálmán), bár sajnos többen közülük már nem érhették meg a nemrég beköszöntő világhírt. Viszont nekik meghatározó szerepük volt a bonyhádi kísérletekben is, illetve az említett kiállítás anyaga is nagyrészt az ő munkáikból áll. Ezek a zománc művek ma már többmillió forintért kelnek el, miközben az anyag nem jelentéktelen része Pécsett nemhogy a kulturális fővárostól elvárható figyelmet nem kapta meg, hanem középületekről és középületekből a hulladékfém telepekre került. Az pedig ép ésszel fel sem fogható, hogy Breuer Marcell, és rajta keresztül bizonyos értelemben a Bauhaus szülővárosában működő építészeti kar homlokzatáról is állítólag a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/06/18/elhallgatott_dolgaink/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Pest és Fejér megyében a legnépszerűbb a falusi csok

A Balaton-parti és a tóhoz közeli, továbbá a jó közlekedési kapcsolattal rendelkező Pest és Fejér …