2020. április 6., hétfőMa Vilmos, Bíborka napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 336,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
2020.04.06. Vilmos, Bíborka Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 363,00 Ft | USD: 336,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
Kezdőlap / Gazdaság / A bankokon keresztül lehet legyűrni a klímaváltozást?

A bankokon keresztül lehet legyűrni a klímaváltozást?

Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek.

Bernadette Demientieff sosem gondolta volna igazán, hogy egyszer a Goldman Sachs bank New York-i központjának 43 emeleti tárgyalójában találja magát. Egyrészt mert több mint 6000 kilométerrel arrébb élte le az egész életét, és mert eddig nem volt túl sok köze a bankszakmához. Dementieff (ejtsd: Dementev) az Alaszka észak-keleti részén őshonos Gvics’in törzs tagja, azé a törzsé, amelynek területéhez tartozik az Arctic Wildlife Refuge nevű óriási természetvédelmi terület.

Ezt a területet pedig a Trump-kormányzat nemrég megnyitotta az olajkutatások előtt, vagyis lehetővé tette, hogy a világ olajvállalatai végigjárják a 78 ezer négyzetkilométeres vadont, és ahol olajat találnak, ott nekiálljanak fúrni. Dementieff és társai, több más környezetvédő és őslakos szervezettel pedig minden lehetséges helyen próbálnak küzdeni az ellen, hogy a földjüket feltúrják az olajcégek, ezzel tönkretéve az őseik földjét és még jobbal felpörgetve a világot amúgy is katasztrófa felé sodró klímaválságot.

Így került a kicsit több mint 500 fős Fort Yukonból a Goldman Sachs tárgyalójába, ahol arról próbálta meggyőzni a világ egyik legismertebb és legnagyobb befektetési bankját, hogy a klímaváltozás elleni harc jegyében ne finanszírozza a sarkvidéki olajkitermelést. És láss csodát:

tavaly év végén a Goldman Sachs bejelentette, hogy a jövőben nem ad pénzt szénenergiára és a sarkköri olajfúrásra sem. 

Dementieff más környezetvédőkkel együtt ezt fontos győzelemnek tartja, még ha ők is belátják, hogy ez csak egy kezdeti lépés, és hogy a bank igazából nem csak a jegesmedvék két szép szeme meg a fogyasztói/civil nyomás miatt döntött úgy, hogy nem önt pénzt a sarkvidéki olajba. Viszont mindez fölveti a kérdést, hogy a kormányok és olajcégek helyett vagy mellett inkább a pénzügyi világra kellene nyomást gyakorolni a klímaváltozás miatt aggódóknak? 

Klímarosszfiúk

Persze nem új gondolat, hogy a klímaváltozás ellen úgy lehetne küzdeni a leginkább, ha sikerülne elzárni az olajvezetékek megtöltéséhez elengedhetetlen pénzcsapokat, vagyis ha rá lehetne bírni a bankokat, befektetési alapokat és a pénzügyi világ egyéb szereplőit, hogy ne fektessenek be olajcégekbe, szénbányákba és hasonlókba, és főleg ne támogassanak olyan beruházásokat, amelyek még föl nem tárt olaj- és gázlelőhelyek kiaknázását célozzák.

Már régóta működnek etikus befektetési alapok, amelyek azt ígérik az ügyfeleiknek, hogy csak olyan projektekbe teszik a pénzüket, amelyek számukra elfogadhatóak – igaz ennek ellenkezője is megjelent önjelölt főgonoszoknak, amelyek csak olajcégekbe, fegyvergyártásba és egyéb nem szimpi piacokra fektetnek be –, még itthon is voltak ilyen alapok, de ezek inkább egy kis réteg lelki nyugalmának biztosítására voltak jók. Mindeközben viszont, ahogy az a Rainforest Action Network nevű szervezet és a Guardian közös kutatásából kiderül, a párizsi klímaegyezmény 2016-os aláírása óta 

a világ legnagyobb befektetési bankjai több mint 700 milliárd dollárt fektettek az olajkitermelést leginkább kiterjesztő cégekbe,

vagyis ennyivel finanszíroztak olyan projekteket, amelyek a tengerek mélyéről, az északi sark körül vagy az úgynevezett olajhomok kitermelést. A legnagyobb klímarosszfiú a Wall Streeten a JP Morgan Chase, amely 2016 óta önmaga közel 200 milliárd dollárt fektetett úgy általában az olajiparba, ebből 67 milliárdot az előbb emlegetett projektekben érdekelt cégekbe. De a top 3-ban benne van még a Wells Fargo, a Citi, a Bank of America, vagy a Royal Bank of Canada is.

Ráadásul az olajiparba és a kitermelés bővítésébe fektetett pénz évről évre nő, a brit Barclays kivételével minden nagyobb befektetési bank évről évre több pénzt csatornáz újabb lelőhelyek felkutatásába és kiaknázásába. Bizony, még a fönt emlegetett, éppen kizöldülni látszó Goldman Sachs is közel 60 milliárd dollárt tett a fosszilis energiával foglalkozó cégekbe, több mint 16 milliárdot ebből a kitermelés bővítésébe. 

Olajkút a Theodore Roosevelt Nemzeti Park mellett, Észak-Dakotában 2013 szeptember 24-én.

Olajkút a Theodore Roosevelt Nemzeti Park mellett, Észak-Dakotában 2013 szeptember 24-én.

Fotó: Ken Cedeno / Getty Images Hungary

Mindez eléggé szembe megy a klímatüntetők követelésével és a klímatudósok figyelmeztetéseivel, hogy ha nem csökken radikálisan a fosszilis tüzelőanyagok égetése a következő pár évben, akkor katasztrofális mértékű lesz a globális éghajlat felmelegedése, természeti és társadalmi katasztrófákat hozva magával.

Éppen ezért zöld aktivisták már egy ideje igyekeznek lobbizni a bankoknál, hogy ne öntsék olyan iparágakba a pénzüket, amelyekkel gyakorlatilag maguk és az egész ökoszisztéma alatt vágják a fát. Nemrég például klímaaktivisták zárták le a JP Morgan Chase összes Seattle-i fiókját.

Mostantól klímahaverok lesznek?

(Részben) az ilyen akciók és a kicsit nyugodtabb körülmények között, például a 43. emeleti tárgyalóban történt találkozók miatt döntött például a Goldman Sachs úgy, hogy bevállalja, amit bevállalt. És nem a Goldman az egyetlen, amely engedett a civilek és az ügyfelek nyomásnak. A BankTrack oldal gyűjtése szerint már 12 bank hozott olyan döntést, hogy nem fog sarkköri olajkitermelési projektekbe fektetni vagy azoknak hiteleket nyújtani.

Más pénzügyi cégek, például az amerikai Libery Mutual biztosító tavaly bejelentette, hogy többet nem biztosít szénbányákat és szénerőműveket, miután a zöld szervezetekből álló Insure the Future kampányszervezet hónapokig rágta a Liberty és más biztosítók fülét. 

Más cégek az ENSZ nógatására tették le a klímabarát esküt, szeptemberben például összesen 47 ezer milliárd dollár tőkét kezelő bankok, többek közt a Deutsche Bank, a Citigroup és a Barclays […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2020/02/23/befektetesi_bank_olajipar_klimavaltozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

 Az ingatlanbérlőket és a bérbeadókat is lehetetlen helyzetbe hozta a válság

Az ingatlanbérlőket és a bérbeadókat is lehetetlen helyzetbe hozta a válság

“Szürreális ez a helyet! Járvány nem sújtotta még a magyar ingatlanpiacot, a szerződésekben nem készültek …