2020. augusztus 13., csütörtökMa Klára napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 345,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
2020.08.13. Klára Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 345,00 Ft | USD: 294,00 Ft | CHF: 321,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / A térkő nem mumus, de a fakivágásnak van alternatívái

A térkő nem mumus, de a fakivágásnak van alternatívái

Azzal fogadott minket, hogy a névjegykártyatervén egyelőre nincs is rajta a pontos pozíciója. Mi lesz végül is a feladata?

Véglegesen még nem neveztek ki, jelenleg a főpolgármester zöldügyekért felelős tanácsadójaként dolgozom. A feladatom az, hogy létrehozzam az új zöld infrastruktúra osztályt. Én egyébként azt szeretném, ha nem a főkertész szót használnánk majd, ami bár közérthetőbb, elfogadom, hanem a főtájépítész kifejezést, mert az jobban visszaadja, mivel fogok foglalkozni. 

Miben más a tájépítész mint a kertész?

Bardóczi Sándor: “A tájépítész határterület az építészet és a kertészet közt. A tájépítész leginkább tervezi a zöldfelületet, a kertész pedig kertet kivitelez és fenntart.

A főtájépítész pozíciója hasonló a főépítészhez, csak nem az urbanisztikával és épületekkel foglalkozik, hanem az urbanisztikának azzal a szeletével, ami a zöld infrastruktúrát jelenti.”

Konkrétan mivel foglalkozik majd?

Három fő területem van. Az első a meglévő zöldterületek fenntartása. A második a helyi védett területek ügye. A fővárosnak van 850 hektár helyileg védett területe, és a kollégák azt mondják, hogy legalább még 760 hektárt most azonnal le lehetne védeni. A harmadik területem pedig az új zöld területek létrehozása. 

Miben lesz más a budapesti zöldpolitika, mint volt?

A legfőbb hiba eddig az volt, hogy a városvezetés a zöldfelületeket tartalék építési területként tartotta nyilván. A Városliget vagy Orczy park esetében nem az volt a szempont, hogy tegyük rendbe a történelmi parkot, hanem hogy itt egy üres telek, építsük be.

Ha most készülne el a József nádor tér, akkor másként nézne ki?

Ha rajtam múlna, mindenképpen, de mivel az magánberuházás volt, és kerületi hatáskörben épült, csak véleményezni tudnám. A főtájépítész a főváros tulajdonában vagy kezelésében lévő nagy zöldterületek alakításában tud részt venni. Itt van például a Blaha Lujza tér felújítása. Erre már készültek tervek, amiket egész jónak tartunk, de néhány helyen módosítani fogjuk azokat. A Rákóczi út közepére hoznánk a két buszsávot, a szélére a biciklisávot, és átterveznénk a megállók helyét is. A Széna tér esetében is jelentősebb módosításokat szeretnénk, hogy zöldebb, élhetőbb tér legyen.

Ezek hosszabb távú munkák. Mivel kezd?

Amikor Tarlós István elkezdte a kampányát, és szembesült vele, hogy egy zöld jelölttel kell megküzdenie, fakivágási stopot hirdetett. Azóta 1500 kérvény torlódott fel a hivatalban. Ezek közül vannak olyan fák, amiket azért kell kivágni, mert olyan állapotban vannak, hogy balesetet okozhatnak. Ha valaki fejére esnek, akkor bennünket fognak beperelni, okkal. Ez egyértelmű helyzet. De ott vannak az olyan esetek, mint például az a P+R parkoló, amit a BKK tervezett a III. kerületben. Ott 300 fát vágnának ki, mert senkinek nem jutott eszébe a tervezésnél, hogy a fák alatt is lehet parkolni.

DSC 7388

Fotó: Bődey János / Index

Áttervezik a parkolót?

Igen. Amikor a Karácsony Gergely stábja átvette a munkát, akkor az egyik leendő kollégám mondta, hogy először fordult elő, hogy bejött egy terv két változatban is. Az egyik fákat vágna ki, a másik nem. Lehet érzékelni, hogy már az irányváltás kezdetén a mérnökök elkezdtek alternatívákban gondolkodni. Ezek szerint mégis vannak alternatívák.

Mi lesz a főtájépítész nagyprojektje? Lesz olyan nagy park vagy zöldterület, ami Bardóczi Sándor nevéhez fűződik?

Engem baromira nem érdekel a rövid távú megvalósulás. A hosszútávú gondolkodás a tájépítészet sajátja. Egy ötvenéves fa csak ötven év alatt nő meg ötven évesre. Ha nézi az ember a Fortepan közparkokról szóló képeit, akkor látja, hogy a ma jelentős lombtömeggel bíró zöldterületeink leánykorukban ugyanúgy piszkafákkal voltak teli, mint most a Széll Kálmán tér. A nagyközönség jelenleg nem érzékeli, hogy ott elültettek kétszáz fát, de tíz év múlva nyilvánvaló lesz mindenki számára. Tisztában vagyok azzal, hogy akár egy kisebb köztér megvalósítása is nyolc évbe telik, a tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés miatt.

Nyolc éven belül nem lesz új nagy parkunk?

Dehogynem, csak a telepítés után nyolc, meg tíz, meg még több évvel lesz igazán zöld. Megvalósulás közelében van például a csepeli nagyerdő. A kormánnyal aláírt megegyezés szerint a területet nem szórják tele sportterületekkel, hanem közpark lesz.

Közpark vagy erdő? Nem mindegy.

A Nagyerdő kifejezés talán onnan fakad, hogy Karácsony Gergely Debrecenben tanult. A nagyságrendet ki is fejezi a szó, de a hivatalosan a húsz éves szabályozási terv is parkként tartalmazza a területet.

Egy új Népliget lesz Csepelen?

Vagy új Városliget. Ez a város ötven évente tud kitermelni egy új nagyparkot, és a csepeli lehet a következő. Az utolsó ilyen a Hajógyári sziget volt a hetvenes években.

Mennyire segítenek Budapest zöldítésében az egyre több helyen látható dézsás fák?

Ezek látványmegoldások. A dézsába ültetett fák sínylődnek, nem lesz lombjuk, mert nincs gyökerük sem. Ráadásul öntözni kell őket, mert nem használhatnak fel talajvizet.

DSC 7498

Fotó: Bődey János / Index

Mit gondol a közösségi fatelepítésről? Érdemes a lelkes civilekkel együttműködni, vagy ők csak zavarják a szakmát?

Ha a városlakók közösségi szinten akarnak zöldterületet létesíteni, az pozitív dolog. A fővárost megkereste két szervezet is, a My Forest és a 10 millió fát mozgalom, akik nem pénzt kértek, hanem területet. A fővárosban pedig vannak olyan területek, amik a szerkezeti tervben erdőként vannak jelölve, de nincs rajtuk erdő egyáltalán. Nekem az egyik feladatom az volt, hogy megmutassuk a potenciális ültetési helyszíneket. 

Sokszor kapunk rémült olvasói leveleket, hogy megint csonkolják a fákat. Hogy nyugtatná meg őket?

Csonkolás általában azért történik, mert kezdenek az út felé dőlni a fák, vagy belóg a troli útjába, szóval biztonsági, közlekedésbiztonsági oka van. Ha egy komoly gallyazás van, el kell tudni magyarázni a helyben élőknek, mi miért történik. Erre sok csatornát kell majd használnunk, a médiától a plakátokon át a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/01/14/fokertesz_bardoczi_sandor_budapest/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Teherautó ütött el egy kerékpárját toló férfit Alattyánon

Meghalt egy férfi a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Alattyánon szerdán, miután egy teherautó elütötte a Jász út …